Uram, szeretnélek megismerni

„Akik ismerik nevedet, reménykednek benned, Uram, soha nem hagyod el a téged keresőket” 

Zsolt 9,11

Sok jót hallottam róla, de míg össze nem kerültünk egy irodába dolgozni, nem mondhatom, hogy ismertem. És még azután is, a munkahelyen kívüli életben ismertem meg igazán kicsit száraz humorát, és azt a kivételes képességét, hogy a közelében mindenki fontosnak érzi magát.

Ahogy mélyült a barátságunk, rá tudtam hagyatkozni LeAnnre. Igazából akkor jöttem rá, mennyire bízhatom benne, amikor szükségem volt rá, és ő azonnal ott volt, és segített.

Istennel való kapcsolatunk is így válik egyre szorosabbá. Hallhatunk Róla akármennyit, nem fogjuk igazán megismerni, amíg nem töltünk vele együtt sok időt – beszélgetve, figyelve Rá, elmélkedve Róla, Rá hagyatkozva. Akkor tudunk igazán bízni Benne, ha együtt tevékenykedünk vele, ha személyesen megtapasztaljuk különböző tulajdonságait, működését.

A Bírák könyve 6. fejezetében az Úr angyala megjelenik Gedeonnak, és közli vele, hogy hős vitéz lesz, és az ellenség hatalmas hadseregét fogja legyőzni. Gedeon nem hisz neki.

Látod, Gedeon csak hírből ismerte Istent. Hallott hűségéről, amit mások életében bizonyított, de személyesen nem ismerte még.

Nehéz hinni valakinek, akit nem ismerünk.

Gedeon így szólt az Úr angyalához: „’Ha tetszésre találtam szemedben - mondta Gedeon -, adj nekem jelet, hogy valóban te beszélsz velem. Ne távozz el innen, amíg vissza nem térek hozzád. Elhozom ajándékomat és leteszem eléd.’ Az ezt mondta: ’Itt fogok ülni, amíg vissza nem térsz’” (Bír 6,17-18).

Mikor Gedeon elhozta az ajándékát, az Úr angyala megérintette azt a nála lévő bot végével, erre a sziklából tűz csapott ki, és megemésztette a húst meg a kovásztalan kenyereket. Gedeon ekkor döbbent rá, hogy az Úr angyala áll előtte, és felkiáltott: „Jaj nekem Uram, ó URam, mert az ÚR angyalát láttam színről színre!” (22b).

Eddig Uramnak szólította a férfit, most illette a Felséges ÚRnak kijáró megszólítással, amikor megtapasztalta Isten hatalmát.

A bizalom új szintjére jutott Gedeon, mert tanúja volt Isten erejének. Rémült arca lehetett, mert „Az ÚR azonban ezt mondta neki: Békesség neked, ne félj, nem halsz meg!”(23.v). Különösen tetszik nekem Gedeon válasza erre: „Ezért Gedeon oltárt épített ott az ÚRnak, és így nevezte el: Az ÚR a békesség” (24a).

Isten azzal mutatkozott be Gedeonnak, hogy szemléltette erejét, és békességet adott neki, hogy felülkerekedhessen kételyein és félelmein.

Gedeon most már nemcsak Istenről tudott, hanem Őt magát is megismerte. Most már ő is tudja, hogy könnyebb hinni olyan valakinek, akit ismersz, akivel valamilyen személyes élményed van.

Ahogy LeAnn barátnőmmel, úgy Jézussal való kapcsolatom is egyre szorosabbá válik idővel, és egyre inkább megszeretem, ahogy megtapasztalom az Ő szeretetét irántam. Megtanultam Ráhagyatkozni, hinni és bízni Benne egyre teljesebben, ahogy mind jobban megismertem az Ő szívét és jellemét.

Nem fogjuk Istent Jehova Raphaként, a Gyógyítóként megismerni, amíg meg nem tapasztaljuk mi magunk a gyógyítását saját életünkben, akár érzelmi, mentális, lelki vagy testi gyógyításról legyen is szó. Nem ismerjük meg Őt Jehova Jireh-ként a Gondoskodóként, amíg nem szenvedünk szükséget. Nem ismerjük meg Jehova Nissi-ként, Zászlónkként, míg nem vezet minket győzelemre.

Jézussal való kapcsolatunk továbbfejlődik, hitünk Benne elmélyül, ahogy megéljük mai alapigénk ígéretét: „Akik ismerik nevedet, reménykednek benned, Uram, soha nem hagyod el a téged keresőket” (Zsolt 9,11).

Uram, szeretnélek megismerni Annak, Aki vagy. Ahogy múlnak a napok, egyre jobban akarok bízni Benned és követni Téged. Jézus nevében, Ámen.

(Forrás: Renee Swope: Lord, I Want to Know You,  Encouragement for today, 2012.08.15.  www.crosswalk.com, fordítás: http://eszmelkedesek.blogspot.hu/2013_11_01_archive.html)