2012. december 1. Immánuel, velünk az Isten!
Elérkezett az év utolsó hónapja. Decemberben elkap bennünket az ünnepi készülődés izgalma. Teendőink megsokasodnak, jobban költekezünk, mint máskor, sürgünk-forgunk, mindenféle "szeretet-akciókban" veszünk részt, de hagyunk-e helyet ebben a nagy forgatagban Jézusnak?
Egyszerűen nem tudom elképzelni a világot Isten jelenléte nélkül, mégis gyakran úgy élem életemet, mintha nem létezne. Ha probléma adódik, megpróbálom saját magam megoldani. Nem értem a próbákat az életemben, miközben azt látom, hogy akik nem gondolnak igazán Istenre, gondtalanul élnek. És ahelyett, hogy az Úrhoz fordulnék, a sötétségbe húzódom.
Amikor végre Istenhez kiáltok, Ő szeretettel betölti a sötétség minden zugát Fénnyel. Szeretete bekötözi sebeimet, újra megtapasztalom Jézus jelenlétét életemben és ezzel minden megváltozik körülöttem.
Jézus sokféle módon jöhetett volna hozzánk. Születésének egyszerűsége nagy jelentőséggel bír. Ő palotába is érkezhetett volna, mivel Ő a királyok Királya. Ehelyett koszos, bűzös istállóba érkezett, és királyok helyett pásztorok hallották meg először az örömhírt. A valaha megtörtént leghatalmasabb csoda ilyen nemes egyszerűséggel érkezett.
Jézus ugyanígy szeretne velünk találkozni a mindennapjainkban. Ez egyszerűnek és egyben valószínűtlenül csodálatosnak hangzik, nem?
Szenteste volt, és a család az ünnepi Istentiszteletre készülődött. Mindenki indult, kivéve az apát. Ő az értelem embere volt, és sehogy sem tudta elfogadni, hogy miként tudott a hatalmas Isten csecsemőként egy jászolba megérkezni. Nem akart képmutató lenni, és úgy tenni mintha dicsőítene egy Megváltót, akinek a létezésében sem volt biztos. Így otthon maradt, tüzet rakott a kandallóban, hogy elűzze az éjszaka zord hidegét, és elkezdett újságot olvasni, így várta családja hazaérkezését.
Kopogtatásra lett figyelmes, és észrevette, hogy az ablaknál egy apró madárka próbál a tűz melegéhez közelebb kerülni. Az apa kinyitotta az ablakot, de a madár nem akart bemenni. Erre a férfi a kabátjáért nyúlt, kirohant az udvarra, és az istálló ajtaját tárta szélesre a madár előtt, közben arra gondolt, hogy bárcsak ő is madár lehetne egy rövid időre, és a biztonságos melegbe vezethetné a kis állatot. Ekkor hallotta meg a harangot a templom tornyában, és értette meg, hogy miért jött Jézus emberként erre a világra. Emberré lett, mint mi, hogy biztonságban az örök életbe vezethessen bennünket.
Jézus születésének központi üzenete, - ahogy neve is tükrözi -, IMMÁNUEL, velünk az Isten - velem, és veled. Karácsony nem egy dátum a naptárban, hanem egy életforma, mely ünnepli Isten jelenlétét a mindennapok egyszerű történéseiben. Elkísér bennünket és jelen van tetteinkben: egy mosolyban melyet egy elsiető idegen felé küldünk, vagy a türelemben, amikor várakozunk a hosszú, kígyózó sorban a pénztárnál. Ez a szeretet tükrözi a szívünkben elrejtett ajándékot, amely Jézus születését ünnepli minden felcsillanó fény, szépen csomagolt ajándék, vagy az elkészített ebéd, minden kedves szó, telefonhívás, levél vagy látogatáson keresztül. Isten velünk van, ha úgy döntünk, hogy helyet adunk számára.
IMÁDKOZZUNK:
Atyám, ma jelenlétedet ünneplem életemben. Köszönöm, hogy elküldted Fiadat csecsemőként, jászolban, erre a Földre. Jézus születését úgy ünneplem, mint az élet ajándékát. Szeretném elfogadni ajándékaidat, melyeket Jézusban küldtél: a szeretet és a bűnbocsánat ajándékát. Szeretném teljesen átadni magam neked, Istenem. Kérlek vedd át életem irányítását, ígérem, hogy követlek. Jézus nevében, Ámen.
MOST TE KÖVETKEZEL:
Olvasd el a János 3:16-ot minden nap: "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen."
Próbáld meg Isten szeretetét ennek a fényében megosztani másokkal. (Pl.: hívj meg egy szükségben lévő családot baráti vacsorára, segíts bevásárolni az idős szomszédodnak), látni fogod, hogy Isten miként vezet nap mint nap. Így éld meg hitedet a gyakorlatban, hogy Jézus életed középpontja legyen, - ne csak a karácsonyi időszakban, hanem az év minden napján.
(Eszembe jut egy árva otthon vezetőjének elmondása: ebben az időszakban egymást érik a megkeresések, mindenki látogatni szeretné őket, ajándékokat visznek, műsorral készülnek. Ahogy megérkezik a január, ez a lelkesedés elcsendesedik)
Azért imádkozom, hogy Isten békéje és öröme töltse be mindennapjaidat. Ne felejtsd: IMMÁNUEL, Veled van az Isten!
(A gondolatokat egy amerikai blogon, a "Girlfriends in God"-on olvastam)
Egyszerűen nem tudom elképzelni a világot Isten jelenléte nélkül, mégis gyakran úgy élem életemet, mintha nem létezne. Ha probléma adódik, megpróbálom saját magam megoldani. Nem értem a próbákat az életemben, miközben azt látom, hogy akik nem gondolnak igazán Istenre, gondtalanul élnek. És ahelyett, hogy az Úrhoz fordulnék, a sötétségbe húzódom.
Amikor végre Istenhez kiáltok, Ő szeretettel betölti a sötétség minden zugát Fénnyel. Szeretete bekötözi sebeimet, újra megtapasztalom Jézus jelenlétét életemben és ezzel minden megváltozik körülöttem.
Jézus sokféle módon jöhetett volna hozzánk. Születésének egyszerűsége nagy jelentőséggel bír. Ő palotába is érkezhetett volna, mivel Ő a királyok Királya. Ehelyett koszos, bűzös istállóba érkezett, és királyok helyett pásztorok hallották meg először az örömhírt. A valaha megtörtént leghatalmasabb csoda ilyen nemes egyszerűséggel érkezett.
Jézus ugyanígy szeretne velünk találkozni a mindennapjainkban. Ez egyszerűnek és egyben valószínűtlenül csodálatosnak hangzik, nem?
Szenteste volt, és a család az ünnepi Istentiszteletre készülődött. Mindenki indult, kivéve az apát. Ő az értelem embere volt, és sehogy sem tudta elfogadni, hogy miként tudott a hatalmas Isten csecsemőként egy jászolba megérkezni. Nem akart képmutató lenni, és úgy tenni mintha dicsőítene egy Megváltót, akinek a létezésében sem volt biztos. Így otthon maradt, tüzet rakott a kandallóban, hogy elűzze az éjszaka zord hidegét, és elkezdett újságot olvasni, így várta családja hazaérkezését.
Kopogtatásra lett figyelmes, és észrevette, hogy az ablaknál egy apró madárka próbál a tűz melegéhez közelebb kerülni. Az apa kinyitotta az ablakot, de a madár nem akart bemenni. Erre a férfi a kabátjáért nyúlt, kirohant az udvarra, és az istálló ajtaját tárta szélesre a madár előtt, közben arra gondolt, hogy bárcsak ő is madár lehetne egy rövid időre, és a biztonságos melegbe vezethetné a kis állatot. Ekkor hallotta meg a harangot a templom tornyában, és értette meg, hogy miért jött Jézus emberként erre a világra. Emberré lett, mint mi, hogy biztonságban az örök életbe vezethessen bennünket.
Jézus születésének központi üzenete, - ahogy neve is tükrözi -, IMMÁNUEL, velünk az Isten - velem, és veled. Karácsony nem egy dátum a naptárban, hanem egy életforma, mely ünnepli Isten jelenlétét a mindennapok egyszerű történéseiben. Elkísér bennünket és jelen van tetteinkben: egy mosolyban melyet egy elsiető idegen felé küldünk, vagy a türelemben, amikor várakozunk a hosszú, kígyózó sorban a pénztárnál. Ez a szeretet tükrözi a szívünkben elrejtett ajándékot, amely Jézus születését ünnepli minden felcsillanó fény, szépen csomagolt ajándék, vagy az elkészített ebéd, minden kedves szó, telefonhívás, levél vagy látogatáson keresztül. Isten velünk van, ha úgy döntünk, hogy helyet adunk számára.
IMÁDKOZZUNK:
Atyám, ma jelenlétedet ünneplem életemben. Köszönöm, hogy elküldted Fiadat csecsemőként, jászolban, erre a Földre. Jézus születését úgy ünneplem, mint az élet ajándékát. Szeretném elfogadni ajándékaidat, melyeket Jézusban küldtél: a szeretet és a bűnbocsánat ajándékát. Szeretném teljesen átadni magam neked, Istenem. Kérlek vedd át életem irányítását, ígérem, hogy követlek. Jézus nevében, Ámen.
MOST TE KÖVETKEZEL:
Olvasd el a János 3:16-ot minden nap: "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen."
Próbáld meg Isten szeretetét ennek a fényében megosztani másokkal. (Pl.: hívj meg egy szükségben lévő családot baráti vacsorára, segíts bevásárolni az idős szomszédodnak), látni fogod, hogy Isten miként vezet nap mint nap. Így éld meg hitedet a gyakorlatban, hogy Jézus életed középpontja legyen, - ne csak a karácsonyi időszakban, hanem az év minden napján.
(Eszembe jut egy árva otthon vezetőjének elmondása: ebben az időszakban egymást érik a megkeresések, mindenki látogatni szeretné őket, ajándékokat visznek, műsorral készülnek. Ahogy megérkezik a január, ez a lelkesedés elcsendesedik)
Azért imádkozom, hogy Isten békéje és öröme töltse be mindennapjaidat. Ne felejtsd: IMMÁNUEL, Veled van az Isten!
(A gondolatokat egy amerikai blogon, a "Girlfriends in God"-on olvastam)
.jpg)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése