Amikor Isten nem azt teszi, amiért imádkozol
“ Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim – így szól az Úr. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak utaim a ti utaitoknál, és gondolataim a ti gondolataitoknál.”
Ézsaiás 55:8-9
2015-ben a The New York Times közölt egy cikket "Googling for God" címmel.
Ebben a cikkben a szerző, Seth Stephens-Davidowitz azzal kezdi, hogy "Ez egy rossz évtized volt Isten számára, legalábbis eddig". Majd így folytatja: "Milyen kérdéseket tesznek fel az emberek, amikor megkérdőjelezik Istent?".
Az első számú kérdés az volt, hogy "Ki teremtette Istent?".
A második kérdés: "Miért engedi meg Isten a szenvedést?".
De a harmadik kérdés volt az, ami a szívembe csapódott, és ráébresztett arra, hogy milyen mélységben küszködnek sokan közülünk, amikor pusztító helyzeteken megyünk keresztül: "Miért gyűlöl engem Isten?"
Nem vagyok egyedül azzal, hogy Isten érzelmein töprengek, amikor a körülmények miatt elárulva érzem magam. Bár soha nem használtam a "gyűlölet" szót ebben a kontextusban, de az, hogy ezt látom kiírva az egyik leggyakrabban feltett kérdésként Istennel kapcsolatban, megmutatja nekem, mennyire sötét tud lenni a perspektívánk. A legpusztítóbb lelki válság nem az, amikor azon tűnődünk, hogy Isten miért nem tesz valamit. Hanem amikor teljesen meg vagyunk győződve arról, hogy Őt már nem érdekli. És ez az, amit a Google-keresés mögött rejtőzködve hallok.
Borzongok, hogy ezt kell mondanom, de azt hiszem, ez rejtőzött a saját kiábrándultságom mögött. Az elmúlt években egyik fájdalmas körülmény jött a másik után, pusztítóan fájdalmas körülményeken mentem keresztül. Néha nem a kétség az, ami miatt a hit szétesik. Hanem az, hogy túlságosan biztosak leszünk a rossz dolgokban. Olyan dolgokban, mint: Nem törődik velem. Egy jó Isten ezt nem engedhetné meg. Amit én látok, az abszolút bizonyíték arra, hogy Isten nem működik.
Ilyenkor azon kapom magam, hogy egyre szkeptikusabbá válok Isten szeretetével, Isten gondviselésével, Isten védelmével, Isten utasításaival és Isten hűségével szemben. Elkezdek attól félni, hogy neki valójában egyáltalán nincs terve, és hogy csak áldozata leszek a senki által nem befolyásolható körülményeknek.
A probléma ezzel a gondolkodással az, hogy bár ez egybevág azzal, ahogyan az életem a fájdalom és a zavarodottság szemszögéből néz ki, de nem egyezik az Igazsággal. És mielőtt minden elromlott az életemben, már karót döftem a földbe, és azt hirdettem, hogy Isten Igéje az, amihez vissza fogok térni, bármi történjék is.
Ellen tudnék állni annak, hogy bízzak Istenben és az Ő Igazságához forduljak. Elfuthatnék előle. Keserű lemondással a polcra tehetem a Bibliámat, hogy évekig porosodjon. De nem tudnék elmenekülni attól, ami már mélyen a szívemben volt eltemetve.
Tudtam, mélyen, hogy amit az életemben látok, az nem minden, ami történik. Isten hűségének múltbeli tapasztalatai emlékeztettek arra, hogy nem mindig látom Istent munkálkodni a nehéz időm közepette.
Van néhány pillanat, amikor láttam Isten drámai mozdulatait elég gyorsan megtörténni ahhoz, hogy azt mondhassam: "Hű, nézd, mit tesz Isten!". De legtöbbször ez ezernyi apró elmozdulás, olyan csekély, hogy az Ő munkájának mindennapiságát nem regisztrálom valós időben. Az Ézsaiás 55:8-9 ezt így fejezi ki:
„Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim – így szól az Úr. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak utaim a ti utaitoknál, és gondolataim a ti gondolataitoknál.”
Ézsaiás 55:8-9
Nehéz, amikor abban a térben élünk, ahol a fejünk tudja, hogy Isten bármit megtehet, de a szívünk nehéz, mert Ő nem azt teszi, amit reméltünk, amit imádkoztunk, amit hittünk, már régóta. Megértem - és sok könnyet ejtettem már emiatt.
Szóval mi segít? Segít, ha ismerjük ezeket a dolgokat:
Isten gyakran a láthatatlanban munkálkodik. Csak azért, mert nem látjuk vagy nem érezzük, még nem jelenti azt, hogy nem munkálkodik (2Korinthus 4:18).
Ami úgy érezhetjük, hogy Isten nem avatkozik be, az nem jelenti azt, hogy Isten nem szeret (Siralmak 3:21-23).
Isten túlságosan szeret minket ahhoz, hogy imáinkat a megfelelő időtől eltérő időben és módon válaszoljon meg (Róma 8:28).
Ma keresd meg, milyen szép módokon mutatja Isten neked szeretetének biztosítékait. Az Ő szeretete mindenütt ott van körülötted, barátom. Még a várakozó helyeken is.
Istenem, tudom, hogy Te mindig munkálkodsz. Segíts nekem, hogy elismerjem munkádat a láthatatlanban. Bevallom, hogy szkeptikus vagyok, amikor a dolgok nem úgy alakulnak, ahogyan elterveztem. Ma úgy döntök, hogy elhiszem, nem vagyok az ellenőrizhetetlen körülmények áldozata. Még ha nem is látom, még ha nem is érzem, akkor is meg fogok állni abban az igazságban, hogy Te minden dolgot a jóra dolgozol. Jézus nevében, Ámen.
Forrás:
When God Isn’t Doing What You’re PrayingFor
By Lysa TerKeurst
October 26, 2023
Fotó: canva.com
Megjegyzések
Megjegyzés küldése