A tökéletesség valódi jelentése

„és benne jutottatok el ti is ehhez a tökéletességhez, mert ő a feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak.” Kol 2,10


Nemrég megszereztem „az év anyukája” nem hivatalos címet. Azt kérditek, hogyan? Hát muffint készítettem. No nem egyszerű, hagyományos muffint. Csokoládédarabkákkal, kék áfonyával teli, tündéri apró kis muffinokat.

Felkeltem korán, bemelegítettem a sütőt, s az izzadságot törölgettem a homlokomról, mialatt nekiláttam a muffinkészítésnek, pontosan úgy, ahogy egy Példabeszédek31-beli asszony tenné. Ahogy a lassan aranyszínbe váltó muffinkák pöffeszkedni kezdtek a sütőben, csodálatos illatok töltötték meg a házat.

Ekkor történt.

A gyermekeim egymás mögött trappolva rohantak le az emeletről, mintha csak kigyúlt volna a ház. Egyikük le-föl ugrándozva rikoltozott, a másik elüvöltötte magát: Hurrá, muffin! Ott toporogtak a konyhában, amíg el nem készült a süteményt, majd ahogy hűlt egy kicsit, behabzsolták az összest. Mindenki boldog volt. Megköszönték, értékelték a munkámat, ölelgettek. Bár úgy viselkedtek, mintha még sosem kaptak volna reggelit, elbűvölő volt az egész. Boldogan zsebeltem be „az év anyukája” címemet.

Aztán eljött az iskolába indulás ideje. Mindenkit sürgettem, fogmosás, táskaellenőrzés, tízórai csomagolás.

Ekkor történt.

A fiam elkiáltotta magát, hogy nincs meg a kabátja, pedig tíz perce még a kezében volt. Úgy látszik a kabáttündér lecsapott rá, és eltüntette láthatatlan zsákjában.

A kabátkeresés hajszájában a fiam véletlenül rálépett a lábam lábujjára. No nem akármelyikre, hanem arra, amit előző nap alaposan bevert a padba. Dráma, könnyek, szándékosságról szóló vádaskodások, röpködő sebtapaszok.

Az izgalom közepén másik lányom felfedezte, hogy a kabáttündér az ő kabátját is elemelte, sőt még a cipőjét is. Nem tudott kellően odafigyelni, mit hova tesz sms-ezés közben. Fenyegető szavak következtek a mobiltelefon-használati jogok visszavonásáról, ha akadályozzák az élet normális menetét.

Mivel a fiam – megint - el fog késni az iskolából, mert a lányok – újból – nem készültek el időben (mit kell annyit egyenesítgetniük a hajukat, meg minek ettek annyi muffint) – parázs vita kerekedett, mielőtt végre mind kiléptünk az ajtón.

Az én gyönyörűséges „Az év anyukája + A Példabeszédek31 asszonya” címem a földre hullott, és milliónyi csalódásszilánkra roppant szét. A nyugalom, türelem, kedvesség, öröm gyorsabban illant ki az ablakon, mint ahogy nemrég a sebtapaszok röpködtek a konyhában.

Boldog, békés, muffinevős, öleléses, összenevetős perceink zavaros emlékké váltak. Mialatt az iskola felé haladtunk, a káosz hullámai lassan elcsitultak. Az indulatok lenyugodtak. A könnyek felszáradtak. Pozitív, szeretetteljes beszélgetés alakult ki, s lassan kezdtem úgy érezni, hogy talán mégsem vagyok olyan csapnivaló édesanya.

Hazafelé elgondolkoztam, és rájöttem, hogy irreális mércét állítottam magam elé: saját elképzelésemet a tökéletes teljesítményről, és nem Isten mércéjét.

Tudod, nagyon szerettem volna elérni a Példabeszédek31 asszonyának tökéletességét. Mindig türelmes, segítőkész és nyugodt, minden körülmények között megértő és okos anyuka. Aki soha nem veszíti el a türelmét. Akinek a gyermekei reggelente felkelnek és áldják őt, akár van muffin, akár nincs.

Könnyű fennakadni azon az asszonyképen, amit a Példabeszédek 31 tár elénk. Úgy vélhetjük, hogy Isten a jóság és tökéletesség terén teljesíthetetlen követelményeket támaszt. De Isten nem úgy értelmezi a tökéletességet, mint mi.

A Webster-féle értelmező szótár szerint a tökéletesség „teljesség, hiánynélküliség”. (A magyar fordításokban többnyire „teljesség” és nem „tökéletesség” szerepel a fenti igehelyen.) Isten jól tudja, hogy fizikailag nem lehetünk tökéletesek, de azt szeretné, ha lelkileg teljessé válnánk. Lelkünk tökéletessé válhat Krisztus vérétől akkor is, ha testünk elbukik.

Amikor követni akarjuk a Példabeszédek 31-ben leírt asszony példáját, a szeretetre figyeljünk, ami cselekedetei mögött van, és nem magukra a cselekedetekre. Ez egyszerűen egy olyan asszony, akinek külső cselekedetei a Krisztus-képűre alakított szívéből fakadnak. Azért vált példává, mert Isten hatott az életére, nem pedig azért, mintha emberi erőfeszítései tökéletesek lettek volna.

Elhatároztam, hogy gyermekeim iránti szeretetem fogja meghatározni hangulatomat és egyéniségemet a mai nap, és nem az, hogy mit készítettem nekik reggelire. Neked is ezt ajánlom.


Uram, kérlek, vonj közel magadhoz. Alakítsd át a szívemet, hogy a Benned való teljességet keressem, és ne a saját mércém szerinti tökéletességet. Jézus nevében, Ámen.

(Encouragement for today, 2010.10.25., www.proverbs31.org, Tracie Miles, fordítás: eszmelkedesek.blogspot.hu, fotó: pinterest)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések