Olvasói gondolatok - Gyöngyharmatos hajnalka

“Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge füvet, maghozó füvet, gyümölcsfát, amely
gyümölcsöt hozzon az ő neme szerint, amelyben legyen néki magva a földön. És úgy
lőn.”Mózes 1:11.
Anyámnak volt a legszebb kerítése az utcában.
Legalábbis számomra ez volt a leggyönyörűbb fonat, amit valaha láttam...
Csoda volt, ahogy azok a kicsi lila tölcsérek hajnalban kinyíltak, de nem sokáig, mert napközben
újra tölcsérekké záródtak.
Nyári szünetben első dolgom volt, ha korán keltem, hogy a kerítéshez szaladjak, és elkapjam a
szép, kinyílt hajnalkákat. Sietnem kellett, mert hamar eltűntek a szemeim elől...
Sokáig nem értettem, miért nem nappal virágoznak, amikor mindenki megcsodálhatja őket és
díszíthetnék egész nap a kerítést, nemcsak zöld lenne, hanem lila foltok ékeskednének rajta.
De aztán megértettem, hogy ezek a virágok ilyenek...Korán kelnek és szirmaikkal dicsőítik
Istent...Feléje nyílnak, mintha Hozzá beszélnének, mielőtt mindenki felébred...
Amikor édesanyám kitalálta, hogy hajnalkát fog ültetni a kerítés mellé, gondosan elszórta a
magokat és várt...áprilistól júliusig...Már nem emlékszem, mikorra lett teljesen befuttatva a
kerítés, de egyszer csak hirtelen zöldbe borult, már nem is láttuk a drótfonatokat.
Az elhullott tölcsérekből új magok hullottak a földre, és ezek újra kihajtottak, gondoskodtak
utánpótlásról.
A gyöngyharmatos hajnalka gyümölcsöt is termett...De ez nem ehető gyümölcs volt, hanem az
én számomra egy minden évben visszatérő termés, ami megfogant a lelkecskémben...

Ilyen az Isten Szent Igéje is. A magok, amiket elvet bennünk, kikelnek, virágot hoznak, hogy
aztán az elszórt magok újra kikeljenek.
Gyöngyharmatos hajnalkák, futónövények, különleges virágok Isten virágoskertjében...
Olyan jó most visszagondolni arra, hogy anyám kerítését is ezek a szépségek díszítették... Már
akkor, kicsi lánykoromban is felhívták a figyelmemet a teremtés csodájára. Akkor még nem
voltam vele tisztában, de mára hirtelen eszembe jutottak.
Ha sokszor hajnalban ébredek, első dolgom, hogy Isten felé forduljak. Kinyíljak neki és
elmondjam, mennyire hálás vagyok mindenért...Mint a hajnalkák...
Ha megpillantom valahol őket, legyenek fehérek, kékek, rózsaszínűek vagy lilák, elfog az öröm,
mert tudom, hogy a földbe vetett magok jó gyümölcsöt hoznak az ő nemük szerint. Ámen.
2019. Július 24.
Barnóczki Sarolta