Adjunk új irányt a gondolatoknak

„Egyébként, testvéreim, arra irányuljanak gondolataitok, ami igaz, tisztességes, igazságos, ami ártatlan, kedves, dicséretre méltó, ami nemes és magasztos.” Fil 4,8

Fülsiketítő visongás, verekedés a hátsó ülésen. Életre-halálra! Próbáltam lecsillapítani őket, közben a kocsi letért az útról. Kisteherautók húztak el mellettem 120 km-es sebességgel, mialatt félreálltam, hogy véget vessek a küzdelemnek.
Néhány héttel ezelőtt történt mindez, a gyönyörűséges Appalache-hegységen autóztam keresztül hátul családunk két frissen szerzett új tagjával: egy Royal Palm és egy Vörös Bourbon pulykával. Nem örültek egymás társaságának, az összezártságnak, meg a ketrecnek úgy egyáltalán. Ezért vívták élet-halál harcukat a hátsó ülésen. A Vörös Bourbon vad támadásban próbálta levezetni bosszúságát. Szó szerint gyilkos méreg dühöngött benne. Ráugrott a másikra, és próbálta eltalálni a nyakát.
Pánikszerűen hívtam a férjemet. Hogy mit tanácsolt? „Adj új irányt a gondolataiknak. Be van ragadva a gondolkodásuk. Ordíts egyet, és rázd meg a ketrecet.” Szót fogadtam, és 10 percre abbamaradt a csatározás. Aztán kezdődött elölről. Rájuk üvöltöttem megint, és meglöktem a ketrecet, aztán ezt még néhányszor meg kellett ismételnem, míg végre elcsendesedtek. Mindnyájan életben hazaérkeztünk, és mostanra már jó barátságban vannak.
Mikor elgondolkoztam a pulykák beragadt gondolkozásán, éreztem, hogy az Úr így szól a lelkemben: Te sem vagy különb.
Hoppá! Amikor nem úgy mennek a dolgok, ahogy szeretném, az én gondolataim is beragadnak. Aznap reggel is, mikor a pulykákért mentem. Rémülten vettem észre, hogy kifogyott a benzin a kocsimban, és ami még rosszabb, nem volt nálam semmi pénz. Úgy telezsúfoltam a napomat programokkal, hogy abba nem fért bele egy visszafordulás pénzért és egy tankolás.
De hát üres pénztárcával nem tehettem mást, mint hogy hazamentem, amitől csúszott minden programom. Legrosszabb az volt, hogy megígértem a lányomnak, kiviszem a repülőtérre, és miattam késte le a gépét. Ki voltam borulva, s ezt hallgathatta a családom egész nap!
Néha mindenki küszködik negatív gondolatokkal. Ez közös harcunk. Ezért olyan fontos felismerni a negatív gondolkodási mintákat, és új irányt adni nekik. Szolgáljon örömünkre, hogy igenis irányíthatjuk a gondolatainkat.
Amikor szomorúak, letörtek, csüggedtek vagyunk, vegyük számba a gondolatainkat. Ha azt tapasztaljuk, hogy megalapozatlan következtetéseket vonunk le, vétkesekre vadászunk, vagy újra meg újra eljátszunk gondolatban egy veszekedést, tudatosan tereljük el a gondolatainkat. Szorongásomat gyakran okozza, hogy túl sokáig elidőzöm valami negatív gondolatnál. Pál apostol arra buzdít mai alapigénkben, hogy olyasmin gondolkozzunk, ami igaz, tisztességes, igazságos, ami ártatlan, kedves, dicséretre méltó, ami nemes és magasztos.
Legközelebb, ha negatív gondolkozáson kapod magad, „rázd meg a ketrecet”, és gondolj arra, hogy tudsz Krisztus elméjével gondolkozni. Ragadd meg egyesével a negatív gondolatokat, és tegyél a helyükre egyet-egyet a Pál apostol által felsoroltak közül. A Szentírás megígéri, hogy ha gondolatainkat hozzáigazítjuk Istenéhez, az Ő minden értelmet felülmúló békessége megőrzi szívünket és elménket Jézus Krisztus által.

Uram, add, hogy segítségeddel elkapjak minden negatív gondolatot, és lecseréljem őket igazságoddal. Köszönöm, Uram. Jézus nevében, Ámen.

(Sharon Glasgow: Re-Routing Negative Thoughts, Encouragement for today, 2014. november 18., www.proverbs31.org, fordítás: eszmelkedesek.blogspot.hu, fotó:nlpintegrativ.ro)