Elfáradva a várakozásban
„Hatvanesztendős volt Izsák, amikor ezek a gyermekek születtek neki.”
Ter.25:26a
Volt már olyan, hogy elfáradtál Isten válaszára várva? Nemrég kezdtem elbizonytalanodni a várakozásban, s bizony, el is fáradtam egy kicsit.
Mindig ugyanazt a régi kérést ismételni napról napra, hónapról hónapra, évről évre. Beszélni Istennek ugyanazokról a régi problémákról, amik újra és újra előjönnek. Belefáradtam. Fárasztott a saját hangom, ahogy ugyanazt a dolgot kértem Istentől, s arra gondoltam, hogy talán Őt is fárasztja, hogy újra meg újra ugyanazt kell hallania tőlem imádkozás közben.
Úgyhogy lehajtva fejemet, megvallottam Istennek, hogy elfáradtam a várakozásban.
Olvasni kezdtem a Bibliában Izsák történetének azt a részét, amikor Rebeka két fiúgyermeket szült neki. Egy mondat különösen megragadta a tekintetemet, vissza kellett térnem rá, és újra meg újra elolvastam. Megdobbant a szívem, mikor rájöttem, hogy Isten ezzel a kis mondattal akar reményt csöpögtetni a lelkembe. Lelki kiemelő filcével épp arra hívta fel a figyelmemet, amire szükségem volt.
A Teremtés könyve 25:26-ban azt olvassuk, hogy Izsák hatvan éves volt, amikor megszülettek az iker fiai. Egyszerű bibliai tény, de számomra azon a napon mélységes jelentése lett. Izsák türelmesen várta, hogy az Úr a tökéletes feleséggel megajándékozza. Negyven éves volt, mikor elvette Rebekát. Ha utánaszámolunk, kiderült, hogy ezután még húsz évet várt, hogy Rebeka gyermeket szüljön neki! Ágyast választhatott volna, hogy utódot nemzzen vele. De nem, ő türelmesen várt Istenre. És türelmes hite megkapta jutalmát.
Izsák sosem adta fel a reményt, hogy Isten lehetővé teheti a lehetetlent. Tudta, hogy Ura gondoskodni fog róla. Ezért folytatta elszántan az imádkozást egy fiúért napról napra, hónapról hónapra, évről évre. Ahogy a Ter. 25:21-ben olvashatjuk, „Izsáknak könyörögnie kellett az Úrhoz”, ami azt jelenti, hogy teljes szívéből, erőteljesen kellett imádkoznia a gyermekért. Nem félvállról említést tenni róla imádkozás közben, hanem „könyörögnie”. Szűkölve, teljes szívvel esdekelnie.
Elképzelem Izsákot, ahogy húsz éven át térdre rogyva, kitárt karral, könnyáztatott arcát a forró, koszos földhöz nyomva szenvedélyesen könyörög az Úrhoz, hogy válaszoljon kérésére.
Biztos fáradt volt ő is a várakozásban, de nem hagyta abba a könyörgést, nem szűnt meg hinni álmai beteljesülésében. És - Isten tökéletes időzítése szerint - az álmok valóra váltak.
Ha már elfáradtál a várakozásban, könyöröghetsz Istenhez úgy, ahogy Izsák tette. Lehet, hogy húsz év múlva válaszol Isten, lehet, hogy húsz perc múlva. Ma mindenesetre merítsünk reményt Izsák történetéből, higgyük, hogy Istent nem fárasztja ismétlődő kérésünk. Ő csak várja a tökéletes időzítést a válaszadásra.
Uram, add, hogy türelemmel és hittel tudjak várni Rád. Segíts, hogy izgatottan várjam azt a napot, amikor megérkezik Tőled az elfogadó válasz a kérésemre. Jézus nevében, Ámen.
Mindig ugyanazt a régi kérést ismételni napról napra, hónapról hónapra, évről évre. Beszélni Istennek ugyanazokról a régi problémákról, amik újra és újra előjönnek. Belefáradtam. Fárasztott a saját hangom, ahogy ugyanazt a dolgot kértem Istentől, s arra gondoltam, hogy talán Őt is fárasztja, hogy újra meg újra ugyanazt kell hallania tőlem imádkozás közben.
Úgyhogy lehajtva fejemet, megvallottam Istennek, hogy elfáradtam a várakozásban.
Olvasni kezdtem a Bibliában Izsák történetének azt a részét, amikor Rebeka két fiúgyermeket szült neki. Egy mondat különösen megragadta a tekintetemet, vissza kellett térnem rá, és újra meg újra elolvastam. Megdobbant a szívem, mikor rájöttem, hogy Isten ezzel a kis mondattal akar reményt csöpögtetni a lelkembe. Lelki kiemelő filcével épp arra hívta fel a figyelmemet, amire szükségem volt.
A Teremtés könyve 25:26-ban azt olvassuk, hogy Izsák hatvan éves volt, amikor megszülettek az iker fiai. Egyszerű bibliai tény, de számomra azon a napon mélységes jelentése lett. Izsák türelmesen várta, hogy az Úr a tökéletes feleséggel megajándékozza. Negyven éves volt, mikor elvette Rebekát. Ha utánaszámolunk, kiderült, hogy ezután még húsz évet várt, hogy Rebeka gyermeket szüljön neki! Ágyast választhatott volna, hogy utódot nemzzen vele. De nem, ő türelmesen várt Istenre. És türelmes hite megkapta jutalmát.
Izsák sosem adta fel a reményt, hogy Isten lehetővé teheti a lehetetlent. Tudta, hogy Ura gondoskodni fog róla. Ezért folytatta elszántan az imádkozást egy fiúért napról napra, hónapról hónapra, évről évre. Ahogy a Ter. 25:21-ben olvashatjuk, „Izsáknak könyörögnie kellett az Úrhoz”, ami azt jelenti, hogy teljes szívéből, erőteljesen kellett imádkoznia a gyermekért. Nem félvállról említést tenni róla imádkozás közben, hanem „könyörögnie”. Szűkölve, teljes szívvel esdekelnie.
Elképzelem Izsákot, ahogy húsz éven át térdre rogyva, kitárt karral, könnyáztatott arcát a forró, koszos földhöz nyomva szenvedélyesen könyörög az Úrhoz, hogy válaszoljon kérésére.
Biztos fáradt volt ő is a várakozásban, de nem hagyta abba a könyörgést, nem szűnt meg hinni álmai beteljesülésében. És - Isten tökéletes időzítése szerint - az álmok valóra váltak.
Ha már elfáradtál a várakozásban, könyöröghetsz Istenhez úgy, ahogy Izsák tette. Lehet, hogy húsz év múlva válaszol Isten, lehet, hogy húsz perc múlva. Ma mindenesetre merítsünk reményt Izsák történetéből, higgyük, hogy Istent nem fárasztja ismétlődő kérésünk. Ő csak várja a tökéletes időzítést a válaszadásra.
Uram, add, hogy türelemmel és hittel tudjak várni Rád. Segíts, hogy izgatottan várjam azt a napot, amikor megérkezik Tőled az elfogadó válasz a kérésemre. Jézus nevében, Ámen.
.jpg)
Mi van, ha Isten sosem ad társat neked, nekem? Bűnös lényünkkel az is együtt jár, hogy bűnös a szívünk, és sokszor észre sem vesszük, hogy követelőzünk Isten előtt, csak elrejtjük a kérések, imák mögé. Azonban ha nem teljesül, haragszunk Istenre, vagy nem értjük, mert ELVÁRJUK Tőle, hogy segítsen, ami szintén bűn.Még 1 megjegyzés, írtad ezt: "Biztos fáradt volt ő is a várakozásban, de nem hagyta abba a könyörgést, nem szűnt meg hinni álmai beteljesülésében. És - Isten tökéletes időzítése szerint - az álmok valóra váltak." Isten nem fogja az álmaid valóra váltani. Isten a saját akaratát fogja véghezvinni, bármennyire is kéred, nem változtatja meg akaratát, viszont eldöntheted mi az álmod. Hogy egyezik-e Istenével, vagy sem. Nem szeretnélek megbántani, sem leszólni Téged, és az írásod, csak gondoltam leírom azt amit gondolok.
VálaszTörlés"elég neked az én kegyelmem"-Jézus
Kedves Blogolvasó! :-)
TörlésNem érzem azt, hogy "leszoltál" volna. Már csak azért sem, mert a fenti gondolatok nem az enyémek, egy amerikai női szolgálat, a Proverbs31 napi áhítata. Egyébként pedig úgy gondolom, hogy egy beszélgetés során lehet eltérő a véleményünk, de fontos, hogy meghallgassuk egymást, és odafigyeljünk egymásra a párbeszéd során.
Teljesen igazad van abban, hogy Isten nem mindig rendel társat a hívő ember mellé, és bizonyos dolgokat nem lehet kikövetelni az Úrtól. Ha azonban megnézzük Izsák életét, könyörgése nem is erről szólt. Ő és családja egy ígéret örökösei voltak, mely még Ábrahámnak hangzott el: Isten nagy néppé teszi őket. Ő az ígéret beteljesedésére várt, egy Istentől rendelt feleségért és gyermekért könyörgött. Hite próbára volt téve, de jelleme, Istennel való kapcsolata minden bizonnyal erősödött ebben a várakozásban.
Engem a fenti gondolatok inkább az állhatatos, el nem fáradó imára buzdítottak. Én személy szerint, például, egy hozzám nagyon közel álló, szeretett személy megtérésére gondoltam az olvasás során. Nekem erőt adott, hogy kitartsak az érte való könyörgésben, még akkor is, ha emberi szemmel úgy tűnik, nincs változás jelenleg az életében...
Persze, mindannyian más-más körülményben vagyunk, más problémával küzdünk, és ennél fogva más szemüveg által olvasunk és értelmezünk egy-egy írást.
Bátorítani szeretnélek, hogy máskor is írd le gondolataidat, és beszélgessünk!
A Jó Isten áldását kívánom életedre,
Szeretettel: Kissné Bikádi Orsi
Nekem nagyon tetszett a mai bejegyzés, Izsák történetével, köszönöm.
VálaszTörlésÉn úgy gondolom hogy nem véletlen, ha valami vágy a szívünkben él. Amire vágyunk, amiről álmodunk, Isten nem véletlenül helyezte a szívünkbe, valószínű az az utunk, de csak Isten tudja mikor teljesíti.
Ő egy szerető Isten, nem ad úgy vágyakat a szívünkbe hogy ne töltse be őket teljesen...lehet másképp és máskor teljesíti azokat, mint ahogy mi azt elképzeltük, de hogy teljesíti őket az egészen biztos...szóval Isten akarata lehet hogy kicsit más mint a miénk most ( és ez lehet hogy most nagyon nehéz nekünk), de egészem biztos hogy az övé a helyes és ezt mi magunk is látni fogjuk, akkor mikor ő ezt jónak látja :)
Köszönöm. Igen, most nagyon nehéz nekem...
TörlésEz most sokat segített nekem. Rengetegszer érzem, hogy már talán fárasztó, hogy mennyit könyörgök, és nemcsak nekem, hanem Istennek is. DE! Pál azt mondta: "legyetek a könyörgésben állhatatosak!" Jézus pedig, hogy: "Kérjetek, és adatik néktek!"
VálaszTörlésAz előttem szólóknak válaszként pedig kedvenc Babits Mihály idézetem: "Minden vágyad az Isten szava benned, mutatva, hogy merre rendelte menned." :)
Köszönöm, és további szép napot!
Enikő
Érdekes azonban, hogy Jézus földi szolgálata során, a saját népéhez jött, és nem máshoz. Ez volt a küldetése. Az Atyával és a Szent Szellemmel egyetértésben ezért jött! Mégis hogyan létezik, kedves törvénytisztelő hívő társam, hogy egyetlen "idegen" asszony miatt, Jézus megváltoztatta az Isteni tervet, és megszabadította az asszony lányát? Aki nem izrael fiai közül való volt. Máté 15/24 Nem küldettem, csak az Izráel házának elveszett juhaihoz. Az Úr a szívek vizsgálója, és megadja a szív kívánságát! Bízzad az Úrra a te útjaid, majd Ő teljesíti. Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit! a teljesség igénye nélkül, hiszen több ige is található ebben a témában. Köszönöm :)
VálaszTörlésKedves Blogolvasók!
VálaszTörlésNagyon örülök, hogy elkezdtetek beszélgetni.... bátorítalak is erre Benneteket! :-)
A beszélgetések folyamán legyen a mottónk: "A barát sem tud mindig mindenre választ adni, de velünk együtt fordul Istenhez feleletért."
Isten áldjon Benneteket!
Kissné Bikádi Orsi