Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek akkora fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát. Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett - a gyalázattal nem törődve - vállalta a keresztet, és az Isten trónjának a jobbjára ült.

(Zsid. 12:1-2)

Hiszek benned, Istenem,

hiszem, hogy Te vagy a béke,

mely meghátrálásra készteti legnyomasztóbb gondjaimat is,

Te vagy a megelégedés

legnagyobb ínségemre,

Te vagy az erő,

mely legnehezebb feladataim elvégzéséhez kell.

Semmi sem lehet túl sok számomra,

ha bízom benned.

Bocsásd meg azokat a perceket,

amikor szem elől tévesztem mindezek valóságát,

s belezuhanok az aggódásba és a félelembe,

vagy az oktalan gőg csapdájába esem.

Ám ha újra rád figyelek - 

arra, hogy ki is vagy Te -

megint a hit szemével látok,

és minden a helyére kerül.