Valóban imádkozom ezért, vagy csak aggódom miatta?

"Példázatot is mondott nekik: Vajon vezethet-e vak világtalant? Nem esnek-e mindketten verembe?" Lukács 6:39

Nemrég leültem, hogy leírjak néhány gondolatot a kapcsolatokról:


A kapcsolatok csodálatosak. A kapcsolatok kihívást jelentenek. A kapcsolatok lehetetlenül nehezek lehetnek. A kapcsolatok hihetetlenül szépek lehetnek. És mivel a kapcsolatok nagyon is organikusak, úgy mozognak, mint a tüdőnkben a lélegzet, az egyik percben mély kapcsolatra tágulnak, a másikban pedig teljes félreértéssé sorvadnak.


A kapcsolatok csodálatosak és tele vannak szerelemmel és frusztrációval, és tele vannak szorongással és mindazzal, amit egy másik emberrel való minden egyes ölelési kísérletünkbe beleviszünk. Amikor azok, akiket szeretünk, közel kerülnek hozzánk, közel kerülnek a problémáinkhoz. És mi is szembesülünk az ő problémáikkal.



Szóval melyik az? A kapcsolatok tele vannak boldogsággal vagy csalódással?


Ezen a ponton kötöttem ki aznap, amikor naplóztam... Mindkettő törékeny keveréke.


Ahogy megnyílunk egymás előtt, minél mélyebb a kapcsolatunk, annál sebezhetőbbé válunk. Minél sebezhetőbbek leszünk, annál jobban feltárulnak a bennünk lévő gyengéd helyek. Ez a kitettség kockázatos. Amikor merünk ennyire kitárulkozni, azt kockáztatjuk, hogy nagyon megbántanak minket. Amikor merünk annyira reményteljesnek lenni, azt kockáztatjuk, hogy nagyon csalódunk. Amikor merünk annyira adakozóak lenni, azt kockáztatjuk, hogy kihasználnak bennünket. És amikor természetellenesen át merünk változni olyanná, amire másnak szüksége van, azt kockáztatjuk, hogy közben elveszítjük önmagunkat.


Szeretni és szeretve lenni a legbiztonságosabb érzés, amit valaha is ismertem. Bántást okozni és bántva lenni annyi, mint a legijesztőbb érzéssel összezúzva lenni, amit valaha ismertem. Ezt mindketten tudjuk. Különböző emberekkel, különböző módon és különböző mértékben ismerjük a szerelem és a szívfájdalom sokrétű bonyodalmait.


Lehet, hogy most épp ezt a valóságot éled meg nagyon nyersen. Barátom, bárcsak ma veled kávézhatnék, hogy átbeszéljük mindezt. Hidd el, amikor azt mondom, hogy ismerem azt a kényes táncot, amelyben a szépet és a frusztrálót, és a kettő közötti minden árnyalatot egyensúlyban tartjuk az általunk nagy becsben tartott kapcsolatokkal.

És bár nem tudom megoldani az összes problémát, amivel talán most szembesülsz, van egy cselekvési pont, amire bátorítani akarlak, hogy ma ültesd át a gyakorlatba ... Határozd el, hogy többet imádkozol az életedben lévő nehéz kapcsolat felett, mint amennyit beszélsz róla.

Ez személyesen is kihívást jelentett számomra. Néhány évvel ezelőtt, amikor egy barátommal feldolgoztuk a saját nehéz helyzetemet, megkérdezte: "Lysa, imádkoztál már ezért?".


Teljes bizonyossággal válaszoltam: "Ó, természetesen imádkoztam".


De a valóság az volt, hogy gondolkodtam rajta. Beszéltem róla. Aggódtam miatta. Próbáltam irányítani. Sírtam miatta. Stratégiát készítettem körülötte. De még nem feküdtem le az Úr előtt, és nem mondtam: "Istenem, nem tudom, mit tegyek. Ez összetöri a szívemet. Kérlek, segíts, hogy tudjam, merre menjek tovább."

Mindazok után, amin az elmúlt néhány évben keresztülmentem, nem tudnék jobb bölcsességet adni neked, mint a barátodnak, hogy imádkozz minden nehéz kapcsolati dinamika felett, amivel szembenézel.

A Lukács 6:39-ben Jézus egy fontos, de egyszerű kérdést tett fel: " Vajon vezethet-e vak világtalant? Nem esnek-e mindketten verembe?" Valóban azt szeretném, ha Jézus vezetné a kapcsolataimat. Vezessen, tanítson, átirányítson és megmutassa, hogyan éljek úgy, hogy tiszteljem Őt és azokat az embereket, akikkel együtt élek.

Többet imádkozni a nehéz kapcsolati helyzetekért, majd megállni, hogy meghallgassam Isten meggyőződését és útmutatását, minden bizonnyal kulcsfontosságú lesz ehhez.

Most nem azt támogatom, hogy imádkozzunk, kérjünk Istentől segítséget, és ugyanakkor hagyjuk figyelmen kívül a bántó dolgokat belül, amelyekkel foglalkozni kell. Nem, nem engedhetjük meg a rossz viselkedést, és nem nevezhetjük ezt szeretetnek. Nem tűrhetjük el a romboló mintákat, és nem nevezhetjük ezt szeretetnek. És nem büszkélkedhetünk azzal, hogy hűségesek és hosszútűrőek vagyunk a kapcsolatainkban, amikor ez valójában annak a megsértését állandósítja, amit Isten szerint a szeretet jelent. (János 13:34)

Arra bátorítok mindannyiunkat, hogy erőteljesen és jótékonyan használjuk szavainkat, kiáltsunk Istenhez, és imádságban kérjünk tőle segítséget. Hogy emlékezzünk arra, hogy Ő az Isten, mi pedig nem vagyunk azok. Emlékezzünk arra, hogy Ő irányít, mi pedig nem. Megtehetjük ezt, és mégis foglalkozhatunk azzal, amivel foglalkozni kell. Megtehetjük ezt, és mégis felmérhetjük, milyen jó határokat kell esetleg bevezetni. Az ima nem mindig változtat azonnal a dolgokon, de segít emlékeztetni minket arra, hogy nem egyedül navigálunk mindebben.

Meggyőződésem, hogy minél többet küzdünk meg a küzdelmeinkkel térdelve, imádkozva, annál kevesebbet kell majd személyesen vitatkoznunk és harcolnunk. És annál szabadabbak leszünk, hogy egyszerűen csak a szeretetre és az életre koncentráljunk... együtt.



Drága Uram, szeretném teljes mértékben tisztelni Téged a kapcsolataimmal. Segíts, hogy továbbra is elkötelezetten imádkozzak az életemben lévő kapcsolatokért ... különösen azokért, amelyeket most nehéznek vagy feszültnek érzek. Segíts megtanulnom azt a ritmust, hogy több szót imádkozzak ezekért a kapcsolatokért, mint amennyit beszélek róluk. Jézus nevében, Ámen.

Forrás:

Lysa TerKreust

Am I Actually Praying About This or Just Worrying About It?

OCTOBER 13, 2022

Daily Devotion

proverbs31.org

https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2022/10/13/am-i-actually-praying-about-this-or-just-worrying-about-it

Fotó: canva.com