Még a gyengeségeid is dicsőséget hoznak Istennek

„Barátom, kérdezlek: »Mit gondolsz, ki vagy te, hogy kikérdezed Istent? Van-e joga az agyagnak megkérdezni a fazekastól, hogy miért formálta úgy, ahogy tette?«” (Róm 9,20 CEV).

A lelki ajándékok, Lelkületed, Képességeid, Adottságaid, Tapasztalataid – ez az öt dolog az, ami önmagaddá tesz téged. Ezeket a te ALKATodnak nevezem.

Elfogadni az ALKATodat, melyet Isten egyedülálló módon arra teremtett, hogy azzal neki szerezz dicsőséget, annyit tesz, hogy elhiszed, hogy Isten tudja a dolgokat a legjobban, és mindez bizalom kérdése. Azt gondolod, hogy Isten tévedett, amikor teremtett téged? Vagy bízol benne tudván, hogy terve van az életeddel?

Mindannyian szoktuk mondani ezeket az állításokat Istennek: Vannak dolgok, amiket nem szeretek magamban. Bárcsak, másmilyen színű lenne a hajam. Bárcsak magasabb, alacsonyabb vagy soványabb lennék. Bárcsak több talentummal rendelkeznék. Bárcsak megtehetném „ezt” vagy „azt”. Bárcsak, úgy néznék mi mint ő. Bárcsak olyan okos lennék, mint ő és így tovább.

Tulajdonképpen ez a fajta gondolkodásmód azt mondja Istennek: „Elszúrtad! Mindenki más rendben van, de eltoltad, amikor engem teremtettél.”

Amikor nem fogadod el magad, akkor lényegében Istent nem fogadod el, mivel ő a Teremtőd, és ez Isten elleni lázadás. A következőd mondod: „Istenem, én jobban tudom. Másmilyennek kellett volna teremtened, másféle erősségekkel, és másfajta gyengeségekkel.”

Ám Isten ezt mondja: „Nem. Pontosan olyannak teremtettelek, amilyen vagy, mert azt szeretném, hogy az légy, aki vagy a gyengeségeiddel és az erősségeiddel együtt. Mindez szerezhet nekem dicsőséget – ha elkezded megcselekedni azokat a dolgokat, amiért teremtettelek, ahelyett, hogy megpróbálsz valaki más lenni.”

Tulajdonképpen elég gőgös dolog nem elfogadni, illetve elutasítani magad. Pál levele a rómaiakhoz 9. fejezetének 20. verse mondja: „Barátom, kérdezlek: »Mit gondolsz, ki vagy te, hogy kikérdezed Istent? Van-e joga az agyagnak megkérdezni a fazekastól, hogy miért formálta úgy, ahogy tette?«” (CEV).

Amikor kétségeskedsz Isten szeretete és bölcsessége felől, bajba sodrod magad. Az élet megannyi problémájának a gyökere az, hogy nem bízunk Istenben. Nem hiszed el, hogy Isten tényleg szeret téged, és hogy valóban a legjobb szándékkal van irántad. Azt kívánod, hogy bárcsak másmilyennek teremtett volna téged, s ennek eredményeképpen a keserűség lelke lakik a szívedben, amely csalódottságot és kielégítetlenséget eredményez, és visszatart téged attól, hogy az a személy légy, akivé Isten akarja, hogy legyél.

De nem kell így élned. Van remény. Jób könyve 10. fejezetének 10.v erse ezt mondja: „Te irányítottad a fogantatásomat, és formáltál az anyaméhben” (NLT). Isten akart téged, és szeret téged. Az ő dicsőségére formált és alkotott téged. Hidd el, és azután bízz benne!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

• Mi a helyzet magaddal; mindig szerettél volna változtatni valamin? Isten szándéka éppen az, hogy azt használja az ő dicsőségére, amin változtatni akarsz. Mit gondolsz erről?
• Hogyan használta Isten a gyengeségeidet, hogy dicsőséget szerezzenek neki?
• Hogyan nézel magadra, amikor elhiszed, hogy Isten igazán szeret téged?

Forrás:
*(Daily Hope by Rick Warren, 2021.04.22.)

www.napiremeny.blog.hu

Fotó: Fuu J- Unsplash