Légy válasz az imáikra

„Senki ne keresse csak a maga javát, hanem a másét is.” Fil 2,4

Egy kiscsoport tizenéves fiatallal ültem a templomkert gyepén, jól esett a napsugarak meleg simogatása. Szünetet tartottunk a közös játékban, hűsítőt kortyolgattunk, beszélgettünk. Egyik lány nemrég tért haza missziós útjáról egy fejlődő országban, alig vártam, hogy beszámoljon tapasztalatairól.

„Nos, Renee, mesélj, milyen volt- kértem. - Mi az az egy dolog, ami legtöbbször eszedbe jut?”
Olyasmire számítottam, hogy majd egy kisgyermek édes mosolyát említi, ami megmelengette a szívét, vagy egy istentiszteletet, min rész vett, s ami nagyon különbözött a miénktől. De tévedtem.

„Erre könnyű a válasz. Amit sosem fogok elfelejteni, az, hogy rájöttem, a mi kultúránkban milyen könnyen meg tudjuk válaszolni saját imáinkat.”

Meglepődtem. „Mit érthet azon, hogy ’mi válaszolunk saját imáinkra’? Csak Isten válaszolhat az imákra, nem?” De mielőtt megkérhettem volna, hogy fejtse ki, már folytatta is:

„Tudjátok, itthon, mikor imádkozunk, lehajtjuk a fejünket, hálát adunk, és kérjük Istent, adja meg a mi mindennapi kenyerünket. És aztán? Beugrunk a kocsiba, elmegyünk az üzletbe, és veszünk egy-két kenyeret. Kérjük, hadd élhessünk melegben, biztonságban. A szülők megveszik gyermekeik számára a legjobb autósüléseket, és ha fázunk, feltekerjük a fűtést. A mi kultúránkban olyan könnyű válaszolni saját imáinkra. Ott viszont, ahonnan jövök, kérik Istent, hogy adja meg mindennapi kenyerüket, és fogalmuk sincs, lesz-e elegendő étel a család asztalán vacsorára. Ők merészen imádkoznak. Olyasmit kérnek Istentől, amiről maguk nem tudnak gondoskodni.”

Ez még sosem jutott eszembe, s a gondolat megrázta elmémet, szívemet. Hogyan tudnám az én bőségemből megválaszolni mások imáját? Hogyan használhatnám előnyös helyzetemet mások megsegítésére, buzdítására?

Mai alapigénk, a Fil 2,4 útmutatást ad ehhez a vállalkozáshoz: „Senki ne keresse csak a maga javát, hanem a másét is.” Ne csak a saját imáimra válaszoljak. Keressem a lehetőséget, hogy anyagi forrásaimból és időmből jusson valaki más imájának a megválaszolására is.

Az egész világon nagyon sokan szenvednek, éheznek élelemre, lakhelyre és biztonságra. Vannak, akiknek érzelmi támogatásra, lelki buzdításra van szükségük. Talán csak meghallgatásra vágynak, annak megerősítésére, hogy Isten szereti őket, és nem feledkezett meg róluk. Kapaszkodóra lehet szükségük lelki fejlődésükben. Mikor imádkozunk és cselekszünk, gondolunk-e rájuk is, vagy csak saját szükségleteinket tartjuk számon?

Előre haladva utunkon Istennel, remélhetőleg egyre figyelmesebbé válunk mások igényeire is. Rövid beszélgetésem ezzel a nyitott lelkű fiatal lánnyal, megváltoztatott. Imádkozni kezdtem azért, hogy Isten nyissa fel a szemeimet, tegye érzékenyebbé a lelkemet azok iránt, akiknek segíthetnék. És aztán hitben figyeljem az Ő működését.

Te hogy vagy ezzel? Listát írsz a szükséges dolgokról magadnak, családodnak, de ritkán gondolsz mások szükségleteire? Eljött az idő, hogy kérjük Istent, tegyen minket válasszá valaki másnak az imájára.

Atyám, kérlek, taníts, hogyan adhatom tovább nagylelkűen időmet, képességeimet, anyagi forrásaimat. Használj fel, kérlek, mikor válaszolsz a szükségben lévők imájára. Segíts, hogy mindig készen álljak követésedre, bárhova vezetsz is. Jézus nevében, Ámen.

Karen Ehman: Be the Answer to Their Prayer; Daily Devotion, 2019.12.17.
https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2019/12/17/be-the-answer-to-their-prayers; fordítás: eszmelkedesek.blogspot.com; kép: pinterest.com