Időről időre

„Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid.”

Péld 16,3

Szokásaink rabjai vagyunk. Akár hasznosak azok a szokások, akár újra meg újra megbánjuk, napról napra megismételjük őket.

- Rágyújtunk, pedig tegnap döntöttük el, hogy abbahagyjuk a dohányzást.

- Megesszük a sütit, pedig újévi elhatározásaink közt szerepelt, hogy le akarunk fogyni.

- Órákig ülünk a TV előtt hetente több estén át, pedig azokat becsüljük jobban, akik többet sétálnak, többet olvasnak, s mi is olyanok szeretnénk lenni.

- Elöl hagyjuk a dolgokat, ahelyett, hogy helyükre raknánk őket, pedig vágyunk a rendre magunk körül.

- Megveszünk egy új fordítású Bibliát, abban bízva, hogy szívesebben olvassuk az Igét. Két hét múlva már ott porosodik a polcunkon.

Olyanok szeretnénk lenni, amilyennek Isten elhívott minket. Ezért vannak az év eleji fogadkozások, ilyenkor úgy érezzük, esélyünk van a megváltozásra. Megfogalmazzuk szívünk vágyát, hogy mások, hogy valamiképpen jobbak akarunk lenni. És elhatározzuk, hogy mindent beleadunk, hogy ez megvalósuljon.

Nincs ebben semmi rossz. Ellenkezőleg, elmozdulást jelent a jó irányba. Ne felejtsük azonban a Biblia tanácsát, hogy terveinket egyeztessük az Úréival, majd a siker érdekében elhatározásunkat az Ő igazságára és erejére alapozzuk.

A Szentlélek, hogy Isten munkáját, céljainak elérést megkönnyítse, segít megfogalmazni a mi valóságról alkotott meghatározásunkat és a fontossági sorrendünket.

Például, szeretnél több időt tölteni Isten Igéjével 2020-ban. Nagyszerű – ez bizonyára egyezik Isten szándékával. Ahhoz, hogy megvalósítsd, változtatnod kell szokásaidon. Ehhez viszont át kell alakítanod a mindennapi valóságról alkotott fogalmadat.

Feltételezem, hogy úgy érzed, és a napi tevékenységed ezt igazolja is, hogy nincs annyi időd Istenre, amennyit szeretnél. Túl elfoglalt vagy ahhoz, hogy csatlakozz egy bibliakörhöz, vagy napi áhítatot tarts imádkozással, bibliaolvasással anélkül, hogy munkád vagy családod kárát látná. De valóban így van ez?

Francis Frangepane írja: „Isten mindenkinek elég időt ad a Vele való találkozásra. Ez az idő ott van. Akik meg akarják találni Istent, megtalálják hozzá az időt.” „Mindennek megszabott ideje van, megvan az ideje minden dolognak az ég alatt” – olvassuk a Prédikátor Könyvében (3,1).

Ha a kedvenc műsorunkat adják a tévében, mindig megtaláljuk a módját, hogy megnézhessük. Amikor valami szimpatikus akció van a kedvenc áruházunkban, találunk időt rá, hogy elmenjünk. Ha egy barátnőnk felhív, mert eljönne egy kávéra beszélgetni, úgy rendezzük a dolgainkat, hogy beleférjen az időnkbe. Állandóan találunk vagy „szakítunk” időt valamire. Tehát légy nyugodt, ha egészséges, Istennek tetsző életet élsz, rengeteg időd van, hogy egyre jobban megismerd, és egyre szorosabb kapcsolatba kerülj Teremtőddel. Igaz, hogy kötelező elfoglaltságaink mellett nincs mindenre időnk. De mi döntjük el, mi az, amit föltétlen meg kell csinálnunk. Mi döntjük el a fontossági sorrendet a magunk számára. És a Biblia épp ebben igazít el. Jézus azt kéri követőitől, hogy először keressék Isten országát, és azt ígéri, hogy akkor minden mást megkapnak (Mt 6,33).

Az is tény, hogy akaraterőnk véges. Elhatározásaink elillannak. Szándékaink jók, de követésükben ingadozunk. Nincs meg bennünk az erő, ami egész életünket forradalmasíthatná. De Istenben megvan – és Ő bennünk él. „Az ő isteni ereje megajándékozott mindazzal, ami az élethez és a kegyességhez kell, azáltal, hogy megismertük őt, aki saját dicsőségével és erejével hívott el minket.” (2Pt1,3)

Teljesen biztos, hogy jut naponta 10 vagy 20 perced arra, hogy Istent és az Ő veled kapcsolatos terveit és ígéreteit megismerd az Ő Igéjében. Mindig lenne 8 másodperced, hogy helyére tedd, amit elővettél. Eggyel kevesebb műsort nézz meg esténként, és az így nyert időben havonta három-négy könyvet elolvashatsz, s még esti sétára is jut időd. Keresd először Istent – újra meg újra – és akkor még arra is lesz erőd, hogy ne nyúlj a süti után, vagy letedd a cigarettát.

Szokásaink rabjai vagyunk – tegyük hát szokásunkká ebben az évben, hogy mindennap először Isten akaratát keressük, és Hozzá igazítjuk a terveinket. Biztosra veszem, hogy időről időre el fog kápráztatni az eredmény.

Uram, keresem arcodat, bölcsességedet, akaratodat. Átadom Neked terveimet, és arra kérlek, hadd működjem a Te erőd által. Jézus nevében, Ámen.

(Forrás: Encouragement for today, 2010.01.13. Rachel Olsen, www.proverbs31.org, fordítás: http://eszmelkedesek.blogspot.hu)