A szeretet mindig oltalmaz

Mózes első könyvének a harmadik fejezetéből a huszonegyedik verset az első evangéliumnak is szokták nevezni. Nem igehirdetők által prédikált szavak ezek, hanem maga Isten közvetítette a remény üzenetét, szavak helyett szimbólumokkal és tettekkel.

Az Úristen pedig bőrruhát készített az embernek és feleségének, és felöltöztette őket.

(I. Mózes 3:21)

Isten felöltöztette az embert. Isten oltalmazta őket.

Mert a szeretet mindenkor oltalmaz.

Nem ugyanígy viszonyul Isten felénk is? Mi is megesszük a magunk tiltott gyümölcsét. Kimondunk szavakat, melyeket nem kellene. Elmegyünk oda, ahova nem kellene. Leszakítunk gyümölcsöket olyan fákról, melyeket érintenünk sem szabadna.

Mit tesz ekkor Isten? Pontosan ugyanazt, amit megtett Éváért és Ádámért az Édenben. Ártatlan vér hullott és felajánlja a Fia életét értünk. És az áldozat elfogadásakor Isten fog egy palástot – nem egy állat bőrét – hanem az igazság palástját. Ezt a palástot Isten nem odahajítja elénk, hogy formálódjunk hozzá, hanem saját maga teríti ránk, Ő öltöztet fel bennünket: "Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. Akik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöttétek magatokra. (Galata 3:26-27)

Isten felöltöztetett bennünket. Ő védelmez bennünket a szeretet palástjával. Ha visszatekintesz az életedre, észreveszed-e az egyes történésekben Isten közbenjáró védelmezését? Én mindenképpen: A főiskolai éveimben, nagyon magával ragadott egy keresztény mozgalom, amely néhány ezer kilométer távolságra volt az iskolámtól. Néhány barátom úgy határozott, hogy ennek a mozgalomnak a legnagyobb gyülekezeténél töltik a nyarat, és tanítványokká válnak. Amikor csatlakozni akartam hozzájuk, minden ajtó bezárult számomra. Egyik nehézség jött a másik után a finanszírozást, az elhelyezést és az utazást érintően.

Ezután egy másik lehetőség is felcsillant: Brazíliában tölthettem a nyaramat. Ez esetben, bármelyik ajtó, melyet megkopogtattam, kitárult előttem. Két és fél évtized távlatából, most már látom, Isten miként óvott meg a mozgalomtól, ami mára már egy félelmetes, veszélyes kultusszá vált. Brazíliában pedig megtapasztalhattam gyakorlatban Isten felszabadító és örömteli kegyelmét. Hiszem, hogy Isten megóvott akkor engem. Vallom, hogy Isten folyamatosan óvja gyermekeit.

És Te? Ha visszatekintesz életedre, mit veszel észre? Téged talán megóvott egy romboló kapcsolattól? Vagy egy nem neked való munkalehetőségtől? Vagy elzárt előled egy ________________? (egészítsd ki a rád vonatkozó dologgal)

Mint repdeső madársereg, úgy oltalmazza a Seregek URa Jeruzsálemet: oltalmazza és megmenti, megvédi és megtartja. Ézsaiás 31:5

Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon, ( Zsoltár 91:15)

(Max Lucado: Love always protects)

fotó: printerest