A remény megragadható számodra




Én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. (Máté 28:20)





Megtörtént  már veled, hogy egy nehéz élethelyzetedben azon gondolkoztál, hogy miért nincs Isten melletted? Mert Jézus követői ezen tűnődtek, miután Mesterüket keresztre feszítették és a sírba helyezték. Álmaik és reményeik Vele együtt a sírba lettek zárva, és nem tudták merre, kihez fordulhatnának.
Azon a napon, amikor Péter és János felfedezték az üres sírt, másik két tanítvány Emmaus felé tartott. Ez a falu néhány kilométernyi távolságra volt Jeruzsálemtől. Miközben a hétvége tragikus eseményeit elemezték, egy harmadik ember is csatlakozott hozzájuk.

"Miről beszélgettek?" kérdezte tőlük. 
 "Talán látogató vagy Jeruzsálemben, és nem hallottál még az elmúlt napok történéseiről?"
"Mire gondoltok?" kérdezte tőlük a férfi.

Ezután a két tanítvány részletesen leírta, hogy Jézust miként tartóztatták le, feszítették keresztre, temették el, és az üres sírról is beszéltek Neki. A beszélgetés közben teljesen elvakította őket a kétségbeesés, és észre sem vették, hogy a Remény közvetlenül mellettük volt. Csakis a tragédiára koncentráltak, és a mellettük, a poros úton haladó Jézust nem ismerték fel.
Amikor elérték úticéljukat, elkezdték kérlelni az "idegent", hogy vacsorázzon velük. Az asztalnál Jézus a vendégfogadó szerepét töltötte be. Fogta a kenyeret, hálát adott, megtörte, és megkínálta a mellette ülőket. Ebben a pillanatban a tanítványokat az emlékek sokasága árasztotta el...annak az eseménynek az emléke, amikor Jézus a követőinek törte meg a kenyeret ....
Talán, ami igazán rádöbbentette őket a vendégük valódi identitására, az a szögek okozta sebhelyes kéz lehetett, amely a kenyeret odanyújtotta nekik. "Megnyíltak a szemeik, és felismerték Őt, majd Jézus eltűnt a szemeik elől." (Lukács 24:31)
Talán már te is végigmentél a te saját, poros emmauszi utadon, oly körülmények árnyékában, melyek összezavartak, megnehezítették a lelkedet, és kétségbeesésbe hajszoltak. Ha így van, kedves barátnőm, soha ne felejtsd el: ha nem is látod vagy érzed Jézus jelenlétét, még nem jelenti azt, hogy Ő nem lenne melletted.
Mert Jézus melletted halad az úton, saját szavaival erősítette ezt meg: "Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged." (Zsidóknak írt levél 13:5), "Én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig." (Máté 28:20)
Ő a szavát adta ezért. És az életét áldozta ennek bizonyságául.

Drága Uram, tudom, soha sem hagysz magamra. Bocsásd meg kérlek, hogy időnként mégis az elhagyatottság miatt nyafogok. És kérlek, bocsásd meg, amikor azon kesergek, hogy senki sem ért meg engem. Tudom, hogy Te mindent ismersz. Te vagy az én reménységem, Aki mellettem halad az úton. Jézus nevében, Ámen.




Forrás: Girlfriends in God, When Hope is Walking Right Beside You, Don't Miss It, Sharon Jaynes, http://www.girlfriendsingod.com/2014/when-hope-is-walking-right-beside-you-dont-miss-it/, used with permission kép: pinterest.com

 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések