Ne félj, mert megváltottalak
„De most azt mondja az Örökkévaló,aki teremtett téged, Jákób,aki téged alkotott, Izráel „Ne félj, mert megváltottalak! Neveden szólítottalak, enyém vagy! Mikor vízen kelsz át, veled vagyok. Ha folyókon,azok el nem borítanak. Mikor tűzön mész keresztül, téged meg nem éget,lángja nem emészt meg, mert én vagyok Istened, az Örökkévaló, Izráel Szentje, Szabadítód. Váltságodul Egyiptomot adtam cserébe.
Etiópiát és Szebát adtam érted, hogy enyém lehess.”
(Ézs.43: 1-3)
A Világ legmosolygósabb három éves kislánya Abbey Muzio, aki egy nagyon édes, kedves gyermek, de víziszonnyal küzd.
A lábujját is csak úgy meri a medence vízébe engedni, ha közben karúszót visel és belecsimpaszkodhat édesanyja nyakába, miközben hangosan könyörög, „Anya! Ugye nem engedsz el? Kérlek, ne engedj el!”
Édesanyja, a kislány szorítása közben mindig arról biztosítja, hogy erősen tartja, és nem fogja elengedni.
Különböző élethelyzetek sokszor képesek veszély érzetét, félelmet és csalódást okozni a szívünkben. Mi is sokszor olyanok vagyunk, mint a kis Abbey; belekapaszkodunk Isten nyakába és könyörgünk, hogy ne engedje meg ezt vagy azt az életünkben.
Félelem helyett, hitre van szükségünk. Az Ézsaiás próféta könyve 43. rész első három verse gyönyörű képet fest az Isteni gondoskodásról a veszélyhelyzet közepette.
Jézus így szól a János 10:28-ban:
„És én örök életet adok nékik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből.”
Istennek biztos eszköze van a számunkra, örök biztonság a lelkünknek egy úgynevezett „kapaszkodó”, mert Ő soha el nem hagy bennünket!
Abbey édesanyja egyszer így fogalmazott: "Nagyon szeretném, ha Abbey egyszerűen lenyugodna és bízna bennem, Nem jó a félelmét látnom. Szeretném, ha élvezné a vizet. Rá kell döbbennie, hogy én biztosabban tartom őt, mint ahogy ő valaha is belém kapaszkodhatna."
Ezt a leckét Istenről mindannyiunknak meg kell tanulnia...
Megjegyzések
Megjegyzés küldése