Mi valódi?

„Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, megkapja az élet koronáját, amelyet az Úr azoknak ígért, akik őt szeretik.” 

Jak 1,12

Érezted már, hogy összeomlott a bizalmad valakiben, akit szerettél? Néhány éve szembesültem valamivel, ami nagyon felkavart. Tudomásomra jutott egy eltitkolt bűn, ami át- meg átszőtte valakinek az életét, akit szerettem. Heteken át térdre borulva kértem Istent, adjon magyarázatot, hadd értsem meg, mi történt, hadd lássak tisztán. Valóságérzetem megingott, becsapták, elárulták. Kétségbeesetten kiáltottam az Úrhoz: „Uram, mi az, ami igaz? Mondd meg, mi az, ami tényleg valódi. Mert amit annak hittem, úgy látszik, nem az.”

Egyik este, mikor lefeküdtem, próbáltam megbékélni azzal a ténnyel, hogy talán nem is kell megértenem ezt a pusztító állapotot. Rengeteg kérdés merült fel, választ meg csak néhányra kaptam. Sok-sok probléma, kevés magyarázat. A másnap reggeli csendes perceimben az Úr lassacskán kezdett feltárni néhány igazságot sebzett szívemnek.

Mindenekelőtt emlékeztetett arra, mekkora szükségem van Rá – szünet nélkül, mindenben Rá van szükségem. Gyakran leveszem tekintetem az Úrról, és megpróbálok saját erőmből túljutni a nehézségeken. A Kol 3,1-2 mélyen megérintett: „Ha feltámadtatok a Krisztussal, azokat keressétek, amik odafent vannak, ahol a Krisztus van, aki Isten jobbján ül. Az odafentvalókkal törődjetek, ne a földiekkel.” Az én figyelmem saját dolgaimra és önmagamra irányult. És Isten nélkül a figyelmem eltorzult. Megértettem, hogy továbbra is az Urat kell keresnem, és várnom kell türelmesen arra, amit számomra tartogat. Könyörögni kezdtem az Úrhoz, vegye el tőlem ezt a fájdalmat. Tüntesd el, Uram. De úgy éreztem, mintha ezt mondaná: „Elég neked az én kegyelmem. Mert az erő a gyöngeségben nyilvánul meg teljesen.” Azzal, hogy elismerem gyöngeségemet, lehetőséget adok Istennek, hogy ereje megnyilvánuljon bennem.

Aztán rámutatott arra, mi a valódi. Gyöngéden önmagára mutatott: Ő valódi. Istenem valódi. Itt a földön át fogok még élni sok feszült helyzetet, sok csalódást, sok fájdalmat, de tudhatom, hogy az én Istenem valódi, és Ő soha nem hagy el. Újra átéltem a szeretet biztonságát, ami Mózes Józsuénak mondott szavaiból árad az 5Móz 31,8-ban: „Az Úr azonban előtted vonul, veled lesz, nem hagy el, és nem hagy cserben. Ne félj, és ne csüggedj.” Meggyőződtem újra, hogy teljesen Istenre kell hagyatkoznom, az Ő jóságában kell bíznom.

Már világos volt, mi a feladatom ebben a nehéz helyzetben. Az Úr arra kért, folytassam az imádkozást, Benne, és csak Benne higgyek és bízzam, Őt keressem, Rá várjak, Rá figyeljek. Olyan jó tudni, hogy semmi nem választhat el az Ő soha nem múló szeretetétől. És ez, barátnőm, EZ valódi.

Uram, köszönöm a leckéket, amikkel az életre tanítasz. Újítsd meg, kérlek, az erőmet, miközben Rád várakozom. Segíts, hogy továbbra is Rád vágyakozzam, Téged keresselek minden helyzetben, amivel találkozom. Teljesen Tőled akarok függeni, Istenem. Szeretlek, Uram, és bízom Benned. Jézus nevében, Ámen.



(Forrás: Encouragement for today, 2012.01.30. Holly Good, www.proverbs31.org, fordítás: http://eszmelkedesek.blogspot.hu)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések