Kis karnyújtások, hatalmas csodák

„Ezzel végignézett rajtuk, aztán így szólt az emberhez: „Nyújtsd ki a kezedet!” Az szót fogadott és meggyógyult a keze.”

 Lukács 6:10

Gyakran érzem azt, hogy csődöt mondok mind feleségként, mind barátként, mind tanítványként. Mintha soha nem jutna elég idő vagy energia arra, hogy úgy teljesítsek ezeken a területeken, hogy azt sikeresnek mondhatnám. Ezen siker iránti törekvéseim miatt pedig rendkívül bonyolulttá válik néha az életem. 

Jézus – velem ellentétben – az egyszerűség mestere volt. 

Lukács evangéliumának 6. fejezetében olvashatunk egyik csodatettéről. Egyik szombaton bement egy zsinagógába és tanított. A hallgatóság között nemcsak farizeusok voltak, hanem egy sorvadt kezű ember is. Jézus belelátott a farizeusok gondolataiba, így megtudta, hogy cselt szőnek ellene. Úgy döntött, kihívás elé állítja őket és tesz egy egyszerű csodát szombaton: 

De ő belelátott gondolataikba, ezért így szólt az elsorvadt kezű emberhez: „Állj fel és gyere ide a középre!” Az felállt és odament. Jézus odafordult hozzájuk: „Kérdem tőletek, szabad szombaton jót vagy rosszat tenni, életet menteni vagy pusztulni hagyni?” Ezzel végignézett rajtuk, aztán így szólt az emberhez: „Nyújtsd ki a kezedet!” Az szót fogadott és meggyógyult a keze. Lukács 6:8-10 

“Nyújts ki a kezedet.” 

Jézus itt a szimpla utasításával gyógyított. Egyáltalán nem ért hozzá a beteghez és nem tett sem ő, sem a sorvadt kezű olyat, ami munkának számított volna szombaton – megnehezítve ezzel a farizeusok dolgát, mivel így már nem tudtak belekötni a tettébe. 

Kétlem, hogy a sorvadt kezűnek megfordult a fejében, hogy csoda fog történni vele, amikor megpróbálta kinyújtani a kezét. Biztos azt gondolta, hogy “Jézus csak rá akar nézni a kezemre, hogy megvizsgálja és felmérje mekkora a probléma”. Vagy hogy “Talán meg kell masszíroznia a kezemet és hangosan imádkoznia ahhoz, hogy meggyógyítson – úgyhogy tessék itt van, vizsgáld nyugodtan”. Mekkora meglepetés lehetett neki, hogy abban a pillanatban teljesen ki tudta nyújtani a karját?! 

Nyújtsd ki a kezedet… csak ennyit kellet tennie. Jézus nem kért tőle cserébe semmit, nem kellett különböző feladatokat sem elvégezni előtte. Egyszerűen csak ki kellett nyújtania a karját ahhoz, hogy szemtanúja legyen Isten munkájának. 

Vajon mi történt volna, ha ez az ember nem engedelmeskedik Jézus szavának, vagy ha elkezdi megmagyarázni Jézusnak, hogy miért nem fog működni az, hogy csak úgy szimplán kinyújtja a kezét? Mi van, ha azt gondolta, hogy semmi nem fog változni és csak az idejét pazarolja? 

Mindig azt gondolom, hogy többnek kell lennem, többet kell tennem, szolgálnom, adnom… többet… többet… és még többet! Úgy vagyok vele, hogy Jézus sokkal többet vár el tőlem ahhoz, hogy csodát tegyen az életemben, miközben csak annyit kér, hogy hallgassak rögtön a szavára és nyújtsam ki a kezem. 

2016-ban egyik barátom azt mondta nekem, hogy el tudna képzelni engem egy sokkal jelentősebb szolgálatban. Ööö… biztos, hogy nem – gondoltam – hát nem látod mennyire alkalmatlan vagyok rá? Még aznap elmeséltem ezt az egyik kollégámnak, aki viccesen közölte, hogy valójában épp részmunkaidőre keresnek embert abba a szolgálatba. Két hétig küzdöttem Istennel, de végül jelentkeztem – engedelmességből, mert én magam nem voltam valami biztos a dologban. 5 hónap múlva fel is vettek. Valamivel több mint két évvel később még ma is ezt a munkát végzem, sőt egyre több felelősséget kapok! 

Az én karnyújtásom a jelentkezés volt. Jézus pedig gondoskodott a vele járó csodáról. 

Megengeded neki, hogy ugyanezt megtegye a te életedben is? 

Atyám, segíts engedelmeskednem a legkisebbnek kéréseidnek is. Segíts, hogy megingás nélkül, teljesen tudjak bízni Benned és abban, hogy alig várod, hogy csodát tehess az életemben. Add, hogy a félelmeim, az elvárásaim és a meggyőződéseim ne vegyék el a figyelmemet Rólad. Tudom, hogy munkálkodsz az életemben, épp ott, ahol vagyok. Jézus nevében, Ámen. 

NAPI IGAZSÁG 

János 14:15-17, “„Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsolataimat, én pedig kérni fogom az Atyát, és másik Pártfogót ad nektek, hogy veletek legyen mindörökké: az igazság Lelkét, akit a világ nem kaphat meg, mert nem látja őt, nem is ismeri; ti azonban ismeritek őt, mert nálatok lakik, sőt bennetek lesz.” 

János 10: 4 “Amikor a maga juhait mind kivezeti, előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját” 

(Forrás: Sarah W. Graham: Small Stretches, Big Miracles, Proversbs31 Ministries Daily Devotional, September 24, 2019, fordítás: Sáfrány Beáta, fotó: pinterest.com)