A modern kor bálványai
Megszégyenülnek mind a faragott képek szolgái, akik bálványokkal dicsekednek, meghajolnak előtte mind az istenek.
(97. Zsoltár:7)
A bálványt, - ha nem a házi oltár polcán ülő tárgyról van szó, - nehéz megragadni. Mi túl modernek vagyunk az efféle bálványokhoz, de ez nem azt jelenti, hogy a mai igevers idejét múlta. Ezek a szavak hozzád szólnak. Mikor? Amikor szégyen érzeted van.
Gondolj azokra az eseményekre, amikor valamiért szégyelted magad. Talán éppen szépen felöltözve ültél és kávéztál egy új barátoddal. A társalgás közben el voltál ragadtatva magadtól, mert a barátodat sikerült lenyűgöznöd, és ezáltal még ellenállhatatlanabbnak érezted magad. De mindez a következő percben darabokra hullt. Kidöntötted a kávédat, és ráfolyt az új ruhádra, és ahelyett, hogy egyet nevettél volna rajta, ostobának érezted magad, zavarban voltál, és a szégyen érzete eltöltött.
És ekkor lép be a mai versünk. A szégyen érzetén keresztül mutat rá Isten a számunkra bálványozott dolgokra. Mindez hogyan kapcsolódik a mi kis történetünkhöz? A szégyen és a zavar nem a büszkeségünk bálványáról rántotta le a leplet? A fenti történetben a főszereplő azt remélte, hogy egy elbűvölő és kifinomult képet fog magáról alkotni a beszélgető társa szemében, de barátaim, mindennek hátterében a büszkeség volt.
Mindaz a bálvány, amelyet tisztelünk, - még a saját magunkról alkotott lenyűgöző kép is, - előbb, utóbb szégyenbe fog bennünket hozni.
Ez nagyon nagy segítség! Máskülönben hogyan tudnánk észrevenni a bálványokat az életünkben? Isten úgy alkotott meg bennünket, hogy belénk helyezte a szégyen érzetét, hogy rámutasson azokra a dolgokra, emberekre vagy elfoglaltságokra melyeket mi bálványozunk. Miután a bálványunk napfényre került, tudjuk az életünkből eltávolítani azt.
Legközelebb, ha elönt a szégyen érzete, tedd fel magadnak a kérdést: "Milyen bálványt kell most a polcomról lesöpörni?"
El kell ismernem Uram, hogy ha a mai naphoz hasonló igeverset olvasok, úgy tűnik nekem,mintha nem is rám vonatkozna. De ezek az igék éppoly frissek és személyesek mint 3000 évvel ezelőtt voltak. Köszönöm, hogy a szégyenen keresztül mutatsz rá életem bálványaira. Kérlek emlékeztess erre, ha legközelebb zavarban leszek.
(Forrás: Joni and Friends Daily Devotional)
(97. Zsoltár:7)
A bálványt, - ha nem a házi oltár polcán ülő tárgyról van szó, - nehéz megragadni. Mi túl modernek vagyunk az efféle bálványokhoz, de ez nem azt jelenti, hogy a mai igevers idejét múlta. Ezek a szavak hozzád szólnak. Mikor? Amikor szégyen érzeted van.
Gondolj azokra az eseményekre, amikor valamiért szégyelted magad. Talán éppen szépen felöltözve ültél és kávéztál egy új barátoddal. A társalgás közben el voltál ragadtatva magadtól, mert a barátodat sikerült lenyűgöznöd, és ezáltal még ellenállhatatlanabbnak érezted magad. De mindez a következő percben darabokra hullt. Kidöntötted a kávédat, és ráfolyt az új ruhádra, és ahelyett, hogy egyet nevettél volna rajta, ostobának érezted magad, zavarban voltál, és a szégyen érzete eltöltött.
És ekkor lép be a mai versünk. A szégyen érzetén keresztül mutat rá Isten a számunkra bálványozott dolgokra. Mindez hogyan kapcsolódik a mi kis történetünkhöz? A szégyen és a zavar nem a büszkeségünk bálványáról rántotta le a leplet? A fenti történetben a főszereplő azt remélte, hogy egy elbűvölő és kifinomult képet fog magáról alkotni a beszélgető társa szemében, de barátaim, mindennek hátterében a büszkeség volt.
Mindaz a bálvány, amelyet tisztelünk, - még a saját magunkról alkotott lenyűgöző kép is, - előbb, utóbb szégyenbe fog bennünket hozni.
Ez nagyon nagy segítség! Máskülönben hogyan tudnánk észrevenni a bálványokat az életünkben? Isten úgy alkotott meg bennünket, hogy belénk helyezte a szégyen érzetét, hogy rámutasson azokra a dolgokra, emberekre vagy elfoglaltságokra melyeket mi bálványozunk. Miután a bálványunk napfényre került, tudjuk az életünkből eltávolítani azt.
Legközelebb, ha elönt a szégyen érzete, tedd fel magadnak a kérdést: "Milyen bálványt kell most a polcomról lesöpörni?"
El kell ismernem Uram, hogy ha a mai naphoz hasonló igeverset olvasok, úgy tűnik nekem,mintha nem is rám vonatkozna. De ezek az igék éppoly frissek és személyesek mint 3000 évvel ezelőtt voltak. Köszönöm, hogy a szégyenen keresztül mutatsz rá életem bálványaira. Kérlek emlékeztess erre, ha legközelebb zavarban leszek.
(Forrás: Joni and Friends Daily Devotional)
.jpg)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése