Az alázat megtanulása

Igazságban járatja az alázatosakat, és az Ő útjára tanítja meg őket.

(Zsoltárok 25:9)

Barátnőm, Carol Danzig egy kiemelkedő tanuló volt a Stanford Egyetemen. Aztán egy orvos felesége és négy tehetséges gyermek édesanyja lett. Carolnak azonban adatott "egy tüske a testében",  Lou Gehrig betegségben szenvedett, ami azzal járt, hogy lassan az összes izomzatát elveszítette. A következő szavakat gépelte be a számítógépébe egy érzékelő segítségével, melyet a fogaival irányított:

"Amikor szeretnék valamit, gyakran senki sem érti a kívánságomat. Amikor tudom miként kell valamit jobban csinálni, senkit sem érdekel. Amikor valamihez nincs kedvem, akkor a környezetem átveszi az irányítást. Sírok, amikor az Urunk Péterhez intézett szavai jutnak eszembe: amikor öreg lesz majd Péter, oda fognak majd vezetni, ahová nem akarsz menni. Amikor belépek egy emberekkel teli terembe, - mondjuk a gyülekezetbe, - mindig felküldök az Úrhoz egy imádságot: 'Uram, ne engedd, hogy nevetségessé váljak!' De a válasz mindig ugyanaz: nevetséges leszek. Ma reggel nem bírtam már tovább, és így szóltam: 'Uram, az emberek azt gondolják, hogy nem csak a testem sérült, hanem az értelmem is. Majd megveregetik a vállamat, és úgy fognak hozzám beszélni, mint egy két éveshez.' És erre mit válaszolt Jézus? :'Hogy beszélnek egy két évessel? Szeretettel, odafigyeléssel és örömmel. Nem is annyira rossz kilátások.' Erre én így vitatkoztam: 'De hát majd egy - két szótagú szavakkal és rövid mondatokkal fognak velem kommunikálni.' Jézus a következőt mondta: arra gondolsz, hogy 'áldottak a lelkileg szegények, mert övéké a mennyek országa?'

"Köszönöm Uram az emlékeztetőt, hogy a gyámoltalanságom azért van, hogy alázatossá tudjak válni."

Áldlak Uram csodálatos kegyelmedért, mely erőt ad a szenvedőnek. Segíts Urunk, hogy úgy tekintsünk hiányosságainkra mint lehetőségekre, melyek megaláznak bennünket, hogy hozzád emelkedhessünk általuk.

  (Joni and Friends)