Elfogadom a megbízatást…

„’Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint!’ S ekkor eltávozott tőle az angyal.” Lk 1,38

Hogy tudta Mária ilyen könnyen elfogadni a megbízatást? Kétségkívül, csodálatos feladatot kapott. Az, hogy, neki kellett kihordania, majd anyjaként felnevelnie a megígért Messiást, lélegzetelállító lehetőség volt. Mindamellett óriási személyes árat fizetett érte. A zsidó törvények szerint azt az asszonyt, aki házasságon kívül fogan gyermeket, halálra kell kövezni. József ugyan megmentette, és nem bocsátotta el, de bizonyára sok pletykát, sugdolózást és homályos célzást kellett elviselnie egész életében.

Van egy gyönyörű jelenet CS Lewis A ló és kisgazdája című regényében. Hwin, a bölcs ló, találkozik a félelmetes oroszlánnal, Aslannal. Aslan az Urat testesíti meg teljes dicsőségében. A Narnia-könyvekben gyakran mondják a szereplők, hogy Aslan nem szelídített oroszlán, de jóságos. A történet így folytatódik: Hwin, bár minden ízében remegett, halk nyihogással odakocogott az Oroszlánhoz. „Kérlek szépen, szólította meg, te olyan gyönyörű vagy. Megehetsz, ha akarsz. Inkább választom, hogy a te táplálékod legyek, mint hogy valaki más tápláljon engem.” A kicsi lovat teljesen elárasztotta a szeretet és a csodálat Aslan iránt, s ez képessé tette arra, hogy egy szempillantás alatt felismerje az Igazságot.

Mária készséges szolgálóleány volt, mert ismerte az Igazságot és Gazdája nagyszerűségét. Magasztaló énekéből a Lukács 1,46-55-ben képet kapunk róla, milyen mélységekig ismerte Őt. Magasztalja Megtartóként, Hatalmasként, a gyermekei iránti gondoskodásért, erejéért, irgalmáért, magasztalja hatalmas, de együttérző Királyként, Izrael gondoskodó Uraként. Nem volt ismeretlen Mária számára Az, aki a megbízást adta. Dicsérő éneke kifejezi mély szeretetét és csodálatát Iránta.

Isten mindnyájunk számára ad megbízást. Mikor megteremtett, egy cél lebegett a szeme előtt, feladatok, amelyeket el kell végeznünk - nekünk, az Ő gyermekeinek. Hogyan válaszolunk a hívásra főleg, ha azok személyes árat követelnek tőlünk? Ha elég ismeretet, tapasztalatot gyűjtöttünk Mesterünkről életünk folyamán, könnyebb lesz készséges szolgaként engedelmeskednünk. Tudni fogjuk, hogy a mi javunk szorosan kapcsolódik az Ő dicsőségéhez. Tudni fogjuk, hogy az igazi személyes veszteség az, ha nem követjük utasításait. Tudni fogjuk, hogy Ő érdemes a szolgálatra, s az Ő szolgálata magában hordja önnön felbecsülhetetlen jutalmát.

Volt idő, amikor nem törődtem azzal, mit mond nekem. Néha azért, mert sok más dolgom volt. Máskor, mert nem tudtam, valóban Ő szólt-e, vagy saját gondolataimat hallom. Olykor nyílt szembenállásból. Az biztos, hogy mindig megbánás és üresség volt a vége. De irgalmas volt, és mindig megbocsátott, amikor kértem. Gyöngéden, hűségesen helyreállított. Soha többé nem akarom elszalasztani, hogy igent mondhassak a megbízásaira, ezért tekintetemet Jézusra szögezem. Annyira meg akarom ismerni, hogy mindig meghallhassam a hangját, és követhessem, bármilyen feladatot ró rám. Az Úr szolgálóleánya szeretnék lenni, mint Mária.

Uram, Te érdemes vagy az imádatomra, életem odaszánására. Segíts, hogy halljam és kövessem hangodat. Örömmel szeretnék eleget tenni minden feladatnak, amivel megbízol, amit az életben még tartogatsz nekem. Jézus nevében, Ámen.

(Encouragement for today, 2007. dec. 18., www.proverbs31.org,Amy Carroll, fordítás: eszmelkedesek.blogspot.hu,fotó: pinterest)