Ha kételkedsz magadban
„Gedeon így válaszolt: „Engedj meg, Uram! Hogyan szabadítsam meg Izraelt? Nemzetségem a legszegényebb Manasszéban, magam pedig a legkisebb vagyok atyám házában.” Bír 6,15
Hát nem nagyszerű lenne, ha attól kezdve, hogy kereszténnyé lettünk, minden kételkedésünk, minden félelmünk elszállna?
Néhány éve elvállaltam valamit, amit még sohasem csináltam, de rövidesen szinte megbénított az önbizalomhiányból fakadó szorongás. Kértem Istent, töltsön fel biztonságérzéssel, de mivel ez nem történt meg, azért imádkoztam, mutassa meg, mi okozza ezt a bizonytalanságot, ezt a bizalmatlanságot önmagammal szemben.
Gedeon jutott eszembe, akit meghívott Isten, de aki úgy érezte, alkalmatlan a feladatra. Elolvastam a történetét a Bírák 6-ban, amiből kiderült, úgy győzte le az önbizalomhiányt, hogy arra koncentrált, mit tart Isten róla, nem pedig arra, hogy ő mit tart önmagáról.
De mindenekelőtt nagyon őszintén fel kellett dolgoznia Istennel a kételyeit. Az utóbbi idők konfliktusai, vereségei késztették Gedeont arra, hogy kételkedjék Isten jelenlétében és ígéreteiben. Mikor megjelent az angyal, és felszólította, hogy menjen, és győzze le Midiánt, Gedeon így felelt: „Hogyan szabadítsam meg Izraelt? Nemzetségem a legszegényebb Manasszéban, magam pedig a legkisebb vagyok atyám házában.” (Bír 6,15).
Bizonytalanságát az a kép okozta, amit önmagáról alkotott. Megcsalt érzelmeink, múltunk vereségei nagy hatással vannak mai énképünkre.
Tudtam én is, hogy itt az ideje az őszinteségnek Istennel. Nem csak egy felületi csiszolásra van szükségem. Fel kell fejtenem a felszínt, hogy rátaláljak, mi indította el önbizalomhiányomat, mi vezetett ide, a feladattól való szorongáshoz.
Nem kellett messzire mennem. A hét elején volt egy konfliktusom, ami után már abban is kételkedtem, hogy alkalmas vagyok-e a szolgálatra, amit végzek. Az önbizalomhiány ezt suttogta a fülembe: Ha még arra sem vagy képes, hogy mindig, minden területen egészséges kapcsolatokat ápolj, hogyan tudnál segíteni másokon?
Ugyanazon a héten tettem közzé egyik új munkámat, s izgatottan vártam a fogadtatást. Egyetlen kemény kritika felülírt minden jót, amit mondtak róla, és elvonta a figyelmemet a pozitív megjegyzésekről.
Összehasonlítottam magam a többi előadóval, akit szintén meghívtak a közelgő eseményre, s úgy láttam, mindegyikük tehetségesebb nálam. Az önbizalomhiány meggyőzött.
Konfliktus – kritika – összehasonlítás: ezek taszítottak a bizonytalanság, a kételkedés mocsarába.
Te hogy vagy ezzel? Veled is megesik, hogy egy otthoni vagy munkahelyi konfliktus elbizonytalanít, úgy érzed, nem vagy alkalmas a munkádra, a hivatásodra, de másra sem? Meg tud bénítani a negatív kritika? Ilyenkor úgy érzed, semmit sem tudsz megfelelően elvégezni? Szoktad magad összehasonlítani a nálad jobbakkal, legalábbis akiket te annak tartasz? Aztán úgy látod, mindenki jobb nálad abban, amiről épp szó van? A legutóbbi könyvem épp arról szól, hogyan engedjük Istent, hogy átalakítsa gondolkodásmódunkat, amivel aztán megváltoznak érzéseink, sőt akár az életünk is.
Ez nem tüneti kezelést jelent, hanem egy hatékony folyamatot, aminek során azonosítjuk önbizalomhiányunk kiváltó okait, és megtanuljuk, hogyan adjuk át magunkat Isten hatalmának, ami el tud vezetni az Ő ígéreteinek biztonságába, ahol már nem kételkedünk önmagunkban.
Legközelebb, ha alkalmatlannak érzed magad, kérdezd meg Istentől kételkedésed kiváltó okát. Aztán gondold át az egészet Isten szemszögéből nézve. Kérd meg, mutasson rá a hazugságokra, amiknek bedőltél, kérd, hogy cserélje le őket igazságokkal. Engedd, hogy alakítsa át gondolkodásodat, hogy ezentúl azt lásd, amit Ő gondol rólad, ne pedig azt, amit te gondolsz magadról. Például:
Mikor úgy érzed, valami túl nehéz ahhoz, hogy el tudd végezni, jusson eszedbe, hogy Isten azt mondta, mindenre képes vagy Krisztusban, aki megerősít téged (Fil 4,13).
Mikor kételkedsz saját képességeidben, gondolj arra, hogy Isten csodálatos alkotása vagy, az Ő művei mind csodálatosak, és te egy vagy közülük (Zsolt 139,14).
Egy dolog biztos: Jézus azt akarja, hogy bízz Benne és bízz önmagadban! Van, amikor az a kérdés, mire hív téged, mit kell tenned, de többnyire arról szól a történet, hogy Ő mit akar véghezvinni benned, mialatt megtanulsz teljesen ráhagyatkozni.
Uram, belefáradtam már abba, hogy nem bízom magamban. Mutasd meg, kérlek, mi váltja ki ezt a kételkedést, és segíts, hogy ne az én, hanem a Te szemeddel lássam magamat. Meg akarom tanulni, hogyan támaszkodjam ígéreteidre, hogyan éljek ezek biztonságában. Segíts, kérlek. Jézus nevében, Ámen.
Néhány éve elvállaltam valamit, amit még sohasem csináltam, de rövidesen szinte megbénított az önbizalomhiányból fakadó szorongás. Kértem Istent, töltsön fel biztonságérzéssel, de mivel ez nem történt meg, azért imádkoztam, mutassa meg, mi okozza ezt a bizonytalanságot, ezt a bizalmatlanságot önmagammal szemben.
Gedeon jutott eszembe, akit meghívott Isten, de aki úgy érezte, alkalmatlan a feladatra. Elolvastam a történetét a Bírák 6-ban, amiből kiderült, úgy győzte le az önbizalomhiányt, hogy arra koncentrált, mit tart Isten róla, nem pedig arra, hogy ő mit tart önmagáról.
De mindenekelőtt nagyon őszintén fel kellett dolgoznia Istennel a kételyeit. Az utóbbi idők konfliktusai, vereségei késztették Gedeont arra, hogy kételkedjék Isten jelenlétében és ígéreteiben. Mikor megjelent az angyal, és felszólította, hogy menjen, és győzze le Midiánt, Gedeon így felelt: „Hogyan szabadítsam meg Izraelt? Nemzetségem a legszegényebb Manasszéban, magam pedig a legkisebb vagyok atyám házában.” (Bír 6,15).
Bizonytalanságát az a kép okozta, amit önmagáról alkotott. Megcsalt érzelmeink, múltunk vereségei nagy hatással vannak mai énképünkre.
Tudtam én is, hogy itt az ideje az őszinteségnek Istennel. Nem csak egy felületi csiszolásra van szükségem. Fel kell fejtenem a felszínt, hogy rátaláljak, mi indította el önbizalomhiányomat, mi vezetett ide, a feladattól való szorongáshoz.
Nem kellett messzire mennem. A hét elején volt egy konfliktusom, ami után már abban is kételkedtem, hogy alkalmas vagyok-e a szolgálatra, amit végzek. Az önbizalomhiány ezt suttogta a fülembe: Ha még arra sem vagy képes, hogy mindig, minden területen egészséges kapcsolatokat ápolj, hogyan tudnál segíteni másokon?
Ugyanazon a héten tettem közzé egyik új munkámat, s izgatottan vártam a fogadtatást. Egyetlen kemény kritika felülírt minden jót, amit mondtak róla, és elvonta a figyelmemet a pozitív megjegyzésekről.
Összehasonlítottam magam a többi előadóval, akit szintén meghívtak a közelgő eseményre, s úgy láttam, mindegyikük tehetségesebb nálam. Az önbizalomhiány meggyőzött.
Konfliktus – kritika – összehasonlítás: ezek taszítottak a bizonytalanság, a kételkedés mocsarába.
Te hogy vagy ezzel? Veled is megesik, hogy egy otthoni vagy munkahelyi konfliktus elbizonytalanít, úgy érzed, nem vagy alkalmas a munkádra, a hivatásodra, de másra sem? Meg tud bénítani a negatív kritika? Ilyenkor úgy érzed, semmit sem tudsz megfelelően elvégezni? Szoktad magad összehasonlítani a nálad jobbakkal, legalábbis akiket te annak tartasz? Aztán úgy látod, mindenki jobb nálad abban, amiről épp szó van? A legutóbbi könyvem épp arról szól, hogyan engedjük Istent, hogy átalakítsa gondolkodásmódunkat, amivel aztán megváltoznak érzéseink, sőt akár az életünk is.
Ez nem tüneti kezelést jelent, hanem egy hatékony folyamatot, aminek során azonosítjuk önbizalomhiányunk kiváltó okait, és megtanuljuk, hogyan adjuk át magunkat Isten hatalmának, ami el tud vezetni az Ő ígéreteinek biztonságába, ahol már nem kételkedünk önmagunkban.
Legközelebb, ha alkalmatlannak érzed magad, kérdezd meg Istentől kételkedésed kiváltó okát. Aztán gondold át az egészet Isten szemszögéből nézve. Kérd meg, mutasson rá a hazugságokra, amiknek bedőltél, kérd, hogy cserélje le őket igazságokkal. Engedd, hogy alakítsa át gondolkodásodat, hogy ezentúl azt lásd, amit Ő gondol rólad, ne pedig azt, amit te gondolsz magadról. Például:
Mikor úgy érzed, valami túl nehéz ahhoz, hogy el tudd végezni, jusson eszedbe, hogy Isten azt mondta, mindenre képes vagy Krisztusban, aki megerősít téged (Fil 4,13).
Mikor kételkedsz saját képességeidben, gondolj arra, hogy Isten csodálatos alkotása vagy, az Ő művei mind csodálatosak, és te egy vagy közülük (Zsolt 139,14).
Egy dolog biztos: Jézus azt akarja, hogy bízz Benne és bízz önmagadban! Van, amikor az a kérdés, mire hív téged, mit kell tenned, de többnyire arról szól a történet, hogy Ő mit akar véghezvinni benned, mialatt megtanulsz teljesen ráhagyatkozni.
Uram, belefáradtam már abba, hogy nem bízom magamban. Mutasd meg, kérlek, mi váltja ki ezt a kételkedést, és segíts, hogy ne az én, hanem a Te szemeddel lássam magamat. Meg akarom tanulni, hogyan támaszkodjam ígéreteidre, hogyan éljek ezek biztonságában. Segíts, kérlek. Jézus nevében, Ámen.
forrás: Renee Swope Encouragement for today, 2012.07.12.www.proverbs31.org. fordítás:eszmelkedesek.blogspot.hu fotó:pinterest.com
.jpg)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése