Hova tűnt az idő?

„Fiaink legyenek olyanok ifjúkorukban, mint a nagyra nőtt palánták, leányaink pedig, mint a faragott oszlopok, amilyenek a palotákban vannak.” 
Zsolt 144,12

Mintha tegnap lett volna… barnahajú kis hercegnő táncol a dohányzóasztal tetején, csillag alakú napszemüveg az orrocskáján, énekel, mint egy rocksztár.
Hova tűnt az azóta eltelt idő? Szép fiatal nő mosolyog rám, ahogy ellép a tükörtől. Mosolya mintha most is azt mondaná: „Anyu nézd, ugye, milyen szép vagyok!”
Valóban szép. Nem csak külsőleg. Gyengéd a lelke, s úgy szeretném, ha megtudná, milyennek látja őt Isten. Semmi másra nem vágyom, csak hogy olyanná váljon, amilyennek Isten megálmodta.
A kívül-belül szép lányokról mondja Vicki Courtney egy helyen, hogy őket „elkészítik, nem megszülik”. És ez így is van.
Erről szól a mai igénk, csak kicsit másként. A paloták oszlopait nem a természet alkotta. Az oszlopokat készítették. A mester apró, gondos mozdulatokkal vési, csiszolja a nagy kőtömböt, és megalkot egy műremeket.
Leányod életében te lehetsz a kőfaragó, aki a Nagy Szobrásztól tanulja a mesterséget. Téged jelölt ki az Úr, hogy a nyers kődarabból palotákhoz méltó karcsú oszlopot formálj.
De ez nem megy egyik napról a másikra: idő, imádság és türelem kell hozzá.
Mennyi nyomás van a lányainkon, hogy olyanná váljanak, amilyennek az örökké változó kulturális elvárások kívánják. Nappal az iskolai környezet, este a család élete húzza-vonja őket, nem csoda, ha könnyen összezavarodnak.
Lányaink leginkább arra vágynak, hogy észrevegyék őket. Hogy számítsanak. Hogy tudják, valakinek fontosak, értékesek. Talán ezért találta ki Isten az édesanyákat – hogy elektromos kábelekként ők vezessék gyermekeik felé az Ő igazságát.
A mi dolgunk megmutatni gyermekeinknek, milyennek látja őket Isten. Tőlünk kell, hogy hallják: „az Ő akarata szült téged” (Jak 1,19). A tükörbe nézve, jusson eszükbe Isten végtelen szeretete irántuk, és az imáink, amiket elmondtunk értük és velük.

Uram, túl nagy feladatot bíztál rám. Kulturális környezetünkkel szemben olyan emberekké kell nevelnem gyermekeimet, akik ismernek Téged, és bíznak Benned. Azt akarom, hogy gyermekeim Benned teljesedjenek ki. Mutasd meg, mit mondjak, hogyan viselkedjem, hogy életem a Te igazságodat közvetítse feléjük. Jézus nevében, Ámen.



(Encouragement for today, 2011.06.27. Lynn Cowell, www.proverbs31.org, fordítás: www.eszmelkedesek.blogspot.hu)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések