Ha nem mesés, Isten még nem fejezte be

„Bízom is benne, hogy aki megkezdte bennetek a jót, Krisztus Jézus napjára be is fejezi.” Fil 1,6


„Készítek valami meséset”, közölte Maggie lányom egy esős délelőtt, ahogy elindult az alagsorba a kézműves alapanyagokhoz.
A hajtogatnivaló ruhák halma fölött biztató mosolyt villantottam nyolcéves gyermekem felé: „Nagyon jó. Mindjárt megyek, és megnézem.”
Később, mikor lementem hozzá, csak azt láttam, hogy hatalmas rumli veszi körül kreatív gyermekemet. Nem volt ott semmi, ami mesés lett volna, ehelyett festéktubusuk, gyurmatégelyek, zsinórok, szalagok, színes papírok hevertek szanaszét körülötte.
Nagyot sóhajtottam a káosz láttán, sajnáltam, hogy a mesés tervek kudarcba fulladtak. Lehajoltam, s összeszedtem néhány üveggyöngyöt, amik színes harmatcseppekként csillogtak a padlón. Majd megsimogattam Maggie vállát, és megkérdeztem: „Hogy haladsz?”
Arra számítottam, hogy kislányom csalódásának ad hangot, és megkér, hogy segítsek rendet rakni. Legnagyobb meglepetésemre ragyogó szemmel fordult felém, hajában egy narancssárga festékfolttal. „Gyönyörű lesz! Igazi műalkotás!”
Kétkedő arckifejezésemet látva letette az ecsetet, és nyugodtan állta a tekintetemet. Majd körbemutatva biztatóan így szólt: „Ne aggódj, anyu. Most még nem mesés, mert még nem végeztem”.
Hagytam, hogy gyermekem magabiztos szavai visszhangra leljenek a lelkemben, és hirtelen összeszorult a torkom. Hányszor, de hányszor suttogta Isten ugyanezt a szívembe? „Ne aggódj, gyermekem. Most még nem mesés, mert még nem végeztem.”
Amikor egy-egy álmom darabokra hullik, amikor legszebb tervem kudarcba fullad, amikor szeretteim szenvednek, vagy ha nagyon elnehezedik a szívem, lehet, hogy nem egy sikertelen folyamat végét látom, hanem csak a zűrzavaros kibontakozást? Amikor a helyzet inkább siralmas, mint dicső, lehet, hogy Isten még dolgozik rajta?
A Biblia kijelenti, hogy Isten mindent szépen bevégez a maga idejében (Préd 3,11), és hogy minden javukra válik azoknak, akik szeretik Istent (Róm 8,28). Amikor viszont egy fájdalommal vagy stresszel teli időszakot élünk, nehezen tudjuk ezeket az ígéreteket magunkra is vonatkoztatni.
Mesés művét alkotó kislányomtól tanultam valamit a reményről azon a napon. Mikor magára hagytam, még hallottam, hogy egy vidám dalt dúdol magában munka közben. Hirtelen rájöttem, mi okozza dalos kedvét: ahol én zűrzavart látok, kislányom lehetőséget. Ahol én káoszt, ő reményt.
Így van ez Istennel is: Ő a mi káoszunkat kibontakozó mesterműnek látja.
Amikor rátekint életünkre, Ő nem a rendetlenségét látja, ami most van, hanem a szépséget, ami majd lesz. És mint a hozzám közelálló kis művészpalánta, türelmes Alkotónk sem hagyja abba az egészet a folyamat közepén, ahol káoszt tapasztal. Ahogy mai alapigénkben olvassuk: nem hagyja abba a jót, amíg be nem fejezi dicsőségben.
Legközelebb, mikor úgy tűnik, az Úr tervei kudarcot vallanak, tekintetünket emeljük fel a zűrzavarról, és nézzünk Alkotónkra. Kapaszkodjunk ígéreteibe, higgyünk szilárdan hűségében.
Amikor nem sikerül felfedeznünk Isten keze munkáját életünk sötét pillanataiban, egy nyolcéves kislánytól tanult bölcsességgel nyugodjunk meg abban, hogy „még nem mesés, mert Isten még nem végzett”.


Uram, segíts, hogy bízni tudjak Benned akkor is, amikor az életem összezavarodik. Segíts néha megpillantanom mesés művedet, amit bennem és a körülöttem lévő világban alkotsz. Ki szeretnék tartani ígéreteid mellett, hogy ne váljak a félelem és kételkedés prédájává. Jézus nevében, Ámen.

(Alicia Bruxvoort: If it’s Not Fabulous, God’s Not Finished, Encouragement for today, 2017.04.28., www.proverbs31.org, fordítás: eszmelkedesek.blogspot.hu, fotó: pinterest)

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések