Magamnak bocsájtok meg a legnehezebben?
„Megvallottam neked vétkemet, bűnömet nem takargattam. Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az ÚRnak, és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem.”
(Zsoltárok 32:5)
Érezted valaha azt, hogy saját magadnak bocsájtasz meg a legnehezebben?
Átérzem ezt. Mélyen. Bárcsak együtt beszélgethetnénk most erről, nem pedig egy képernyő előtt olvasnád soraimat.
A korai húszas éveimben hoztam egy döntést, és minden porcikám arra vágyik, hogy visszamehessek és megváltoztassam azt, amit tettem. Volt egy abortuszom. Tudom, hogy nem tehetem semmissé a döntésem, amely a legmélyebb gyásszal töltött meg, amit eddigi életemben átéltem. Minden egyes dolog, ami a babára emlékeztetett, felhozta bennem a rémisztő hazugságot, amivel áltattam magam – ezek még csak sejtek, nem pedig az élet, amely a fogantatáskor kezdődik.
És aztán valahányszor hallottam, hogy mások keményen beszélnek az abortuszról, elöntött a szégyen. Olyan érzés volt, mintha életfogytiglan fájdalomra lettem volna ítélve.
Azt mondtam, hogy „sose tudok magamnak megbocsájtani”. Valódi jelentése viszont az volt, hogy „nem hiszem, hogy egy ilyen ember méltó a bocsánatra. És úgy gondolom sosem leszek szabad a szégyentől a tettem miatt.”
Talán pont itt tartasz – szenvedsz a felgyülemlő szégyenérzettől és bánod azokat a döntéseket, amiket legszívesebben visszafordítanál.
Ezért olyan fontos megosztanom veletek mindazt, amit tanultam. Amikor az önmegbocsátás fogalmát kutattam, kissé megdöbbenve tapasztaltam, hogy ez nincs benne a Bibliában. Arra kezdtem rájönni, hogy ahogyan az üdvösségünk elérése sem lehetséges Isten nélkül, úgy a saját magunknak való megbocsátás sem. A megbocsátás Istennél kezdődik.
Mivel nem mi vagyunk az ítélőbírók, nem is kegyelmezhetünk meg magunknak. Szóval, mikor azzal küzdünk, hogyan bocsátsunk meg magunknak, valójában attól szenvedünk, hogy nem tudjuk elfogadni Isten kegyelmét felénk.Jézus életét adta azért, hogy eltörölje a mi bűneinket, amely nem csak a keresztény hit része…a megbocsájtás a keresztény hit alapköve. A bűnünk megbocsájtása nem csak a reményünk, hanem a legnagyobb valóság mindazok számára, akik elnyerik az üdvösséget azáltal, hogy elfogadják Jézust, mint életük Urát.
Sokszor meggátol minket a szégyen és megbánás érzete abban, hogy kegyelemmel átitatott emberként járjunk. Ezeket a terheket nagyon nehéz cipelni. Rengeteg terhet viszek magammal én is. De a szégyen súlya a legrosszabb, amit egész életemben eddig megtapasztaltam.
Ez egy olyan teher, amelyet Isten nem akar, hogy vigyünk. Nagyon hálás vagyok a következő három dologért, amely segített nekem elfogadni az Ő megbocsájtását és kijutni a szégyen elítélő súlya alól:
- Szükségem volt egy adott, meghatározott pillanatra, amikor megvallottam, megbántam a bűneimet és kértem Isten megbocsájtását. A Zsoltárok 32:5-ben ezt olvassuk, „Megvallottam neked vétkemet, bűnömet nem takargattam. Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az ÚRnak, és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem.” Erre képtelen voltam egymagam, szükségem volt egy tanúra, aki örökké emlékeztet arra, hogy kértem és meg is kaptam Isten bocsánatát. Hangosan is kimondtam mindezt, hogy emlékezhessek arra, ahogyan elismertem az irgalom ajándékát.
- Emlékeztettem magam, hogy a szégyen és vádlás az ellenségtől jön.A Sátán mindent megtesz annak érdekében, hogy megpróbálja megakadályozni bizonyságtételünket Jézus megbocsájtásáról és megváltásáról. Imádja szégyenben tartani az embert úgy, hogy rejtegesse tetteit a sötétségben. Rettegtem attól, hogy elmondjam az embereknek mit is tettem. De kértem Istent, hogy használja a történetemet arra, ha esetleg egy fiatal lány hasonló döntést hozna. Mikor végül engedtem Istennek, Ő jóra fordította az én fájdalmamat, megpillantottam a megváltás fényeit. Nem vette el a fájdalmamat az, ahogyan láttam Istent munkálkodni a sátán hatalma felett, de elkezdte begyógyítani a szégyenemet.
- Hagytam, hogy a tapasztalom gyengéddé tegye a szívemet. Tudom, milyen meghozni egy szörnyű döntést, és több együttérzést váltott ki ez belőlem, ha láttam, hogy más is beleesik ilyen hibákba. Nem felmentem a tettet, mert ezt sohasem szabadna tennünk a könyörület nevében. Azonban a részvétteljes hozzáállás segít a másokban lévő szégyen felszabadításában. Soha nem akarom, hogy más is megérezze a szégyen nyomasztó terhét, de valószínűleg nem is lennék olyan érzékeny másokra, mint mos, ha magam soha nem cipeltem volna ezt a súlyt.
Atyám, Istenem, köszönöm, hogy a megbocsátást nem kell elnyernem vagy kiérdemelnem. Ez egy ajándék, amit kegyelemmel el kell fogadnom. Köszönöm, hogy Jézus vére elég az én bűneimre. Kérlek segíts, hogy mindent el tudjak fogadni, amit adsz nekem. Jézus nevében, Ámen.
IGAZSÁG A MAI NAPRA:
„Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól.” 1 János 1:9
Lysa TerKeurst
https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2020/11/27/what-if-the-person-im-struggling-to-forgive-is-me
https://www.pexels.com/hu-hu/foto/ferfi-kezek-szeretet-emberek-7831618/
Megjegyzések
Megjegyzés küldése