Mert akarom

 Ma egy ideje csak ülök, és azon gondolkodom, hogyan tudnám igazán jól megfogalmazni, mit jelent számomra ez a két egyszerű szó.

Mert akarom.

Sokáig úgy éltem a hitemet, ahogyan „kellett”. Úgy, ahogyan tanították. Szolgálni minél többet a gyülekezetben. Megbocsátani és továbblépni akkor is, amikor a sebek még nyitottak voltak. Adni akkor is, amikor már alig maradt miből. Igent mondani, mert a jó keresztények igent mondanak – még akkor is, amikor bennem minden tiltakozott.

Kívülről hűségesnek látszottam.
Belülről kimerült voltam.

Őszinte szerettem volna lenni, de ha az ember megfelelésre van nevelve, az őszinteség veszélyesnek tűnik. Amikor a hitet inkább elvárások formálják, mint kapcsolat, az ember csendben elveszíti önmagát. Mosolyog a fájdalmon keresztül. Hallgat arról, ami zárt ajtók mögött történik. Erőnek nevezi azt, ami valójában túlélés.

De a túlélés egyszer utolér.

És akkor megálltam.

Néhány évvel ezelőtt tudatos döntést hoztam: mélyebbre megyek a gyógyulásban. Nem Istentől akartam eltávolodni – éppen ellenkezőleg. Őszintén akartam közelebb lépni hozzá. Azért nyitottam ki a Bibliát, nem mert „kellett”, hanem mert vágytam megismerni Őt. Tanulmányoztam Jézust. Az életét. Az együttérzését. A határait. Az Atya iránti engedelmességét. Figyeltem, hogyan élt ebben a világban egyszerre igazsággal és kegyelemmel.

És lassan minden változni kezdett.

Abbahagytam az igent mondást, amikor Isten valójában pihenésre hívott.

Abbahagytam úgy tenni, mintha minden rendben lenne, amikor nem volt az.

Rátaláltam a hangomra – arra, amelyet túl sokáig temetett el a félelem és az embereknek való megfelelés.

Elengedtem kapcsolatokat, amelyek az én hallgatásomból éltek – még akkor is, ha ezért félreértettek.

Fájt. A gyógyulás mindig fáj. Többet kért tőlem, mint amire számítottam. Feltárt olyan részeket a szívemből, amelyeket még önmagam elől is elrejtettem. De közben átformálta azt is, ahogyan a hitemet élem.

Ma, mielőtt döntést hoznék, felteszek magamnak egy egyszerű kérdést:

Miért?

Miért megyek gyülekezetbe?
Mert akarom – szeretetből, nem kötelességből.

Miért segítek egy idegenen?
Mert együttérzés fakad bennem, nem bűntudat.

Miért pihenek ahelyett, hogy tovább hajtanám magam?
Mert Isten soha nem kért arra, hogy kimerülten éljek.

Miért osztom meg a történetemet?
Mert az igazság szabaddá tesz – és ez rám is igaz.

És most szeretném ezt gyengéden feléd fordítani.

A hitet soha nem erőltetésre szánták. Az engedelmesség nem üres teljesítmény. Istent sokkal inkább érdekli a szíved, mint a látható tetteid. Nem arra hív, hogy mindenre igent mondj, hanem arra, hogy vele járj. Hogy figyelj. Hogy szeretetből válaszolj.

Még Jézus is visszavonult csendes helyekre imádkozni. Megpihent. Hallgatta az Atyát. Készségesen szolgált – nem nyomásból, hanem szeretetből és engedelmességből. Nem áldozta fel az igazságot azért, hogy embereknek megfeleljen, és nem hordozott olyan terheket, amelyek nem az övéi voltak.

Ez a minta.

Egy olyan élet, ahol az igen szeretetből fakad.
A nem bölcsességből.
A hit útja pedig őszinte – nem tökéletesre csiszolt.

Jogod van azért választani a hitet, mert akarod.
Jogod van szabadon követni Jézust, nem félelemből.
Jogod van kegyelemből élni ezt az utat.

Mert amikor a szeretet vezet, az engedelmesség követi.

És én így szeretnék élni.

Nem küzdve.
Nem bizonyítva.
Nem szerepet játszva.

Csak Őt választva – újra és újra, szabadon és őszintén.

Mert akarom.

„Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az Ő jó tetszésének megfelelően.”
(Filippi 2:13)

Elmélkedés:
Van-e az életedben olyan terület, ahol Isten arra hív, hogy a kötelességet szeretetre cseréld?

Imádság:
Uram, köszönöm, hogy gyengéd vagy a szívemhez. Taníts meg Veled járni nem félelemből vagy megfelelésből, hanem szeretetből. Segíts figyelni Rád, őszintén válaszolni, és megpihenni, amikor Te pihenésre hívsz. Vedd le rólam mindazt, ami soha nem volt a Tiéd, és növessz bennem egy valódi, készséges, Benned gyökerező hitet. Azért akarlak követni, mert szeretlek.
Ámen.

Forrás: Little Sparrow Loved

https://littlesparrowloved.substack.com/p/because-i-want-to