Kegyelem a rétegek között

Vannak napok, amikor azon tűnődöm, vajon a gyógyulás folyamata valaha igazán véget ér-e.

Nem reménytelenségből mondom ezt. Csak abból a csendes, őszinte pillanatból, amikor ráébredsz, hogy feldolgoztál valamit – és alatta már ott vár egy újabb réteg. Mintha végre levegőhöz jutottál volna, és az élet gyengéden azt mondaná: van itt még valami.

A gyógyulás nagyon hasonlít a hagymahámozáshoz…

Szembenézel egy réteggel. Elvégzed a munkát. Leülsz az emlékekkel, a mintákkal, a szokásokkal, amelyek egykor biztonságban tartottak, de már nem szolgálnak. Azt gondolod: rendben, ezt megcsináltam. Túléltem. És aztán rájössz, hogy alatta egy másik réteg is figyelmet kér.

Ilyenkor kezdhet nyomasztóvá válni.

A legtöbbünk nem egyik napról a másikra gyűjtötte össze ezeket a rétegeket. Évtizedek alatt épültek fel. Gyerekkorból. Traumákból. Csalódásokból. Olyan pillanatokból, amelyekre még nem voltak szavaink. Így hát félretettük őket. Szorosan összegyűrtük és átkötöztük, mert akkoriban csak így tudtunk túlélni.

És ez túlélés volt.

De amikor végre elkezded kibogozni mindezt, túl soknak tűnhet. Látni, hány réteg van, kedvet adhat a feladáshoz. Nem azért, mert nem akarsz gyógyulni, hanem mert elfáradtál. Mert végtelennek tűnik. Mert elkezdesz azon gondolkodni, talán jobban össze vagy törve, mint hitted.

Ilyenkor emlékeztetnem kell magam valamire, amit túl könnyen elfelejtek.

A kegyelem soha nem fogy el.

Sem akkor, amikor egy nehéz dolgot feltársz, és alatta találsz egy másikat. Sem akkor, amikor elcsüggedsz, mert lassúnak érzed a folyamatot. Sem akkor, amikor azt kívánod, bárcsak előrébb tartanál. Isten nem ott áll, hogy számolja a haladásodat, vagy várja, hogy végre „jól” csináld.

Ő veled van minden egyes rétegben.

Tudja, hogyan alakultak ki. Tudja, miért volt rájuk szükséged. Tudja, mitől védtek meg. És nem siettet végig rajtuk.

A kegyelem ott talál a könnyekben. A kegyelem ott talál az összezavarodottságban. A kegyelem ott talál, amikor csak annyit tudsz tenni, hogy együtt ülsz a fájdalommal ahelyett, hogy megjavítanád.

És lassan, csendesen tanulni kezdesz útközben.

Megtanulod, hogy erősebb vagy, mint valaha hitted.

Megtanulod, hogy az igazsággal való szembenézés nem pusztít el.

Megtanulod, hogy Isten gyengéd azokkal a részeiddel, amelyeket még most is tanulsz megérteni.

A gyógyulás nem arról szól, hogy valaki mássá válj. Hanem arról, hogy őszintébb legyél. Tudatosabb. Jelenlévőbb. Mélyebben gyökerező abban az igazságban, hogy már most szeretve vagy – ott, ahol éppen tartasz.

Ha most éppen ennek a közepén vagy, szeretném, ha ezt hallanád:

Bátor vagy.

Megteszed, amit kell. Hajlandó vagy próbálkozni. Befelé nézel ahelyett, hogy elfutnál. Fogod annak a kezét, aki megalkotott, még akkor is, amikor félsz attól, mit találsz majd a következő réteg alatt.

Ez többet számít, mint gondolnád.

Minden réteg, amellyel szembenézel, nem a kudarc bizonyítéka. Hanem a bátorságé. Annak jele, hogy a gyógyulást választod, még akkor is, ha ez a komfort és a bizonyosság elvesztésével jár.

És amikor túl soknak érzed, amikor azon tűnődsz, hogyan jutsz át mindezen, térj vissza ehhez az igazsághoz:

„Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.” – Korinthusiakhoz írt második levél 12:9

Nem egyedül csinálod.

A kegyelem ott van minden egyes réteg között.

Szeretettel,
Sarah 

---

Átgondolásra:
Melyik réteget hozta mostanában Isten gyengéden a felszínre az életedben, és hogyan nézne ki, ha bosszankodás helyett kegyelemmel fordulnál felé?

Ima:

Istenem, elfáradtam abban az érzésben, hogy már előrébb kellene tartanom.

Vannak rétegek, amelyeket nem kértem, sebek, amelyeket nem választottam, és olyan részeim, amelyeket még tanulok elfogadni.

Köszönöm, hogy soha nem siettetsz.

Köszönöm, hogy minden rétegben találkozol velem – nem csak a már meggyógyultakban.

Amikor túl soknak érzem mindazt, amin még dolgoznom kell, emlékeztess rá, hogy a Te kegyelmed nem fogy el félúton.

Segíts bíznom Benned a lassú kibontakozásban.

Segíts elhinnem, hogy bátor vagyok azért, mert megjelenek – még akkor is, amikor bizonytalan vagyok.

És amikor felszínre kerül valami, ami fáj, ülj mellém, és taníts meg szégyen nélkül gyógyulni.

Minden réteget a Te kezedbe helyezek.

Tarts meg szilárdan, miközben azt teszed, amit csak Te tudsz megtenni.

Ámen.

Forrás: Little Sparrow Loved: Grace Between Layers

https://littlesparrowloved.substack.com/p/grace-between-the-layers