Labels

7 napos diéta (9) A hét fényképe (17) A hét idézete (20) A múlt feldolgozása (4) A szeretet mint életforma (2) adakozás (2) Advent 2013 (30) Advent 2014 (44) Advent 2015 (11) Advent 2016 (13) Advent 2017 (4) Advent2015 (1) Advent2017 (28) aggodalom (1) Aggódás (21) ajándék (11) Alapítvány (4) alázatosság (6) alkalmatlanság (5) Anyák napja (5) Anyáknapja (6) Apák napja (1) átadás (11) Atya (2) barátság (15) bátorítás (35) bátorság (5) Békesség (26) belső békesség (11) belső viharok (19) beszéd (6) betegség (1) Biblia olvasás (14) Bizalom (61) bizonyosság (1) bizonyságtétel (18) biztatás (3) böjt (2) bölcsesség (18) Bűnbocsánat (9) bűntudat (2) céltudatos élet (9) család (4) csalódások (4) Csendes percek (2133) csendesség (6) csüggedés (12) Depresszió (12) dícséret (2) dicsőítés (19) Döntések (17) Egy misszionárius naplójából (15) egyedül (2) együttérzés (10) elég vagy (1) elengedés (2) életöröm (8) elfogadás (9) Elgondolkodtató történetek (16) elhívás (1) elismerés (3) előítélet (3) elutasítás (1) Emberekről van szó (14) emberektől való félelem (1) Emlékezés (2) engedelmesség (9) erő (15) fájdalom (11) fáradtság (6) feladat (13) félelem (13) feltámadás (5) feltöltődés (8) Filmajánló (4) fogadalmak (1) formálódás (1) Főoldal (154) Galéria (39) gondolataink irányítása (8) Gondolatok (42) gondoskodás (2) gondviselés (14) gyász (2) gyengeségek (3) Gyermeknevelés (29) Gyógyulás (10) győzelem (4) hála (10) hálaadás (10) harag (3) harc (6) házasság (28) hit (40) hozzáállás (3) Húsvét (10) hűség (8) identitásunk (8) időbeosztás (9) igazság (10) Igehirdetés (38) ígéretek (2) Igevers (4) Ima (44) imádság (19) Immánuel (2) irgalom (9) irigység (2) ismeretlen (1) Isten ajándéka (9) Isten ereje (12) Isten gondoskodása (27) Isten hangja (4) Isten hűsége (31) Isten időzítése (3) Isten keresés (3) Isten követése (15) Isten lát (2) Isten munkálkodása (11) Isten neve (6) Isten szeretete (79) Isten terve (21) Isten tudja (1) Isten válasza (18) Isten védelme (19) Isten vezetése (58) Istenen lévő tekintet (3) Istennel töltött idő (17) Istentisztelet (1) jellem (2) jellemsség (1) Jézus a világ világossága (2) Jézus áldozata (19) Jézus barátsága (2) Jézus eljövetele (2) Jézus képviselése (7) Jézus keresztje (1) Jézus követése (40) Jézus szeretete (15) jóság (2) jövő (2) kapcsolatok (28) karácsony (3) kedvtelenség (1) Kegyelem (26) keresés (2) kételkedés (8) kétségbeesés (3) kevélység (1) kiégés (2) kísértés (10) kitartás (12) konfliktusok kezelése (6) korlátaink (1) könyörgés (3) könyvajánló (1) Könyvklub Ezernyi ajándék (4) Könyvklub: A menedék (16) közösség (1) Krisztus követése (4) kritika (2) kudarc (1) küzdelem (13) Légy világosság (23) lehetetlen (2) magány (8) magvetés (3) margóra (1) mások elfogadása (1) megbízatás (2) megbocsátás (13) megelégedettség (9) megismerés (6) Megpróbáltatás (29) megtèrès (3) megváltás (6) megváltást (1) miért (1) mint Jézus (2) misszió (2) munka (2) nagylelkűség (1) neheztelés (1) nyugalom (8) nyugtalanság (2) odafigyelés (7) odaszánás (2) olvasói gondolatok (38) otthon békéje (2) öltözet (2) önbizalom (3) önértékelés (38) önuralom (1) önvizsgálat (19) önzetlenség (1) örök élet (9) őszinteség (1) összetöretés (2) Pásztor (1) pihenés (5) prioritások (2) próba (3) ráhagyatkozás (1) Receptek (4) Remény (26) rohanás (1) sóvárgás (5) stresszkezelés (5) szabadság (9) számadás (2) számolni Istennel (1) szavaink ereje (5) szégyen (2) szelídség (4) Szentlélek (5) szenvedés (1) szépség (5) szerelem (3) szeretet (45) szeretve élni (2) szeretve vagy (1) szolgálat (21) szünet (1) támogatás (1) teherhordozás (4) tiszta szív (2) tisztánlátás (4) törődés (2) túlhajszolt élet (3) türelem (12) új élethelyzet (1) új év (8) ünnep (6) valentin nap (1) változás (20) várakozás (15) vendégfogadás (2) Versek (38) veszteség (1) video (8) Vigasz (7) vígasztalás (2)

2018. január 8., hétfő

Befektetés az erősségeinkbe

„Hiszen az ő műve vagyunk Krisztus Jézusban jótettekre teremtve, amelyeket Isten előre elkészített, hogy bennük éljünk.” Ef 2:10


18 éves fiam fellépett a színpadra, fogta a gitárját, és odafordult a gyülekezeti ifjúsági csoport felé, hogy vezesse a dicsőítést. Nyugodt volt és magabiztos. Elmosolyodtam, milyen messzire jutott az én félénk, szórakozott kisfiam. Örömmel töltött el újra, hogy amikor Joshua első osztályos volt, nem hallgattam a zongoratanárnőjére.
Már akkor egyértelmű volt Joshua veleszületett tehetsége, zeneszeretete. Kisgyermekként, ha meghallott egy dallamot, könnyedén le tudta énekelni. Amikor az iskolában lehetőség nyílt a zenetanulásra, természetesnek találtuk, hogy befektetünk valaminek a fejlesztésébe, amit Isten ajándékának tekintettünk. A zongorát választottuk, mert volt otthon egy használaton kívüli zongoránk. Beírattuk kisfiúnkat a zongoraleckékre, megvettük a kezdő tankönyvet, s elkezdődtek az órák.
Hétről hétre küzdött Joshua a gyakorlással, nehéz volt sokáig egyhelyben ülnie. Mindegyre be kellett avatkoznom, hogy figyelmét visszafordítsam a billentyűkre és a kottára. De befektetésként éltük meg ráfordított figyelmet is, és örömmel nyugtáztuk munkájának eredményét, ahogy sorra megtanulta az egyszerű kis dalokat. Ezért meglepődtem, amikor a tanárnő félrehívott az egyik délutáni zongoraóra után. Észre kellett volna vennem a zavart a tekintetében, hogy felkészüljek az elhangzó szavakra. Nem vettem észre.
„Mrs Whitwer – mondta -, csak pazarolják a pénzüket és az idejüket.”
Aztán kifejtette a véleményét, miszerint Joshua túl szétszórt, nem veszi hasznát az óráknak. Természetesen nem értettünk egyet. Azt viszont láttuk, hogy nem ő a fiúnknak való zenetanár. Ez a csalódás kedvünket szeghette volna, s abbahagyhattuk volna a próbálkozást. De tudtuk, hogy Isten belehelyezett valamit a gyermekünkbe, s az, hogy mások nem veszik észre, még nem jelenti azt, hogy nincs ott. Isten nekünk, a férjemnek és nekem adta a felelősséget, hogy tovább építsük azt, amit Ő elkezdett. Nem azt, hogy Josh kedvelje a zenét, hanem hogy képes legyen megvalósítani Isten vele kapcsolatos terveit.
Továbbra is befektettünk Joshue zeneszeretetébe. Kisiskolás korában a gyülekezet gyermekkórusában énekelt. Amikor két évig Észak-Karolinában éltünk, énekelni tanult egy keresztény zeneiskolában. Amikor elég idős lett arra, hogy zenéljen az iskola együttesében, basszusgitáron kezdett játszani, mind a klasszikus, mind a jazz-együttesben. Hetedikes volt, mikor egy ifjúsági dicsőítő együttes basszusgitárosa lett, nyolcadikban megtanult játszani elektromos gitáron. Pénzt fektettünk a zeneóráiba, megvettük a felszereléseket, időt fektettünk a rengeteg gyakorlásba, a koncertekbe.
Csak Isten tudja, mihez fog kezdeni Josh a zenei képességeivel. Most egy ifjúsági zenei együttest vezet a templomban, gitározni tanít másokat, hogy ők is vezethessék a dicsőítéseket. Tudom, hogy az én dolgom az, hogy befektessek az ő erősségébe, és ne azon aggódjam, hogy meddig fog ez tartani. S mialatt Josh zenei képességeibe fektetek be, azért imádkozom, hogy ezzel párhuzamosan más készségekre is szert tegyen, amik segíteni fogják a jövőben: a gyakorlás fegyelemre, kitartásra neveli, megtanul együtt dolgozni másokkal, tisztelettel viselkedik a vezetőkkel, a legjobbat hozza ki magából, és Istent szolgálja a képességeivel, amelyeket Tőle kapott.
Valóban elvesztegettük a pénzünket annak idején? Szó sincs róla! Megtanultunk egy nagyon fontos leckét: mialatt egy gyermek erősségeibe fektetünk, kitartásra, kreativitásra, türelemre van szükség. Josh nem volt zenei csodagyerek, néha otthon felejtette a gitárját, mikor próbára ment, újra meg újra eszébe kellett juttatnunk, hogy gyakorolnia kell. De a zenei tehetség benne volt, s arra várt, hogy kibontakozzék, s hogy használja Isten dicsőségére. Azzal, hogy segítettünk kifejleszteni a tehetségét, mi csak engedelmeskedtünk.
Milyen adottságok várják gyermekedben, férjedben, benned, hogy beléjük fektesd pénzedet, idődet, energiádat?
Tanulságos vége volt annak a korai zongoratanulási próbálkozásnak. A záróhangversenyen 25 gyermek szerepelt egymás után. Joshua volt az utolsó. Hatéves kicsi fiam odalépett a zongorához, leült, és gondosan kinyitotta a kottát. Nem csak szépen játszotta a vizsgadarabját, de ő volt az egyetlen gyermek, aki énekkel kísérte a játékát – és hibátlanul énekelte végig a darabot.
Csak ennyit mondhattam: „Hála Istennek”.


Istenem, köszönöm neked, hogy mindnyájunkba elülteted különböző képességek magvait. Tudom, hogy Te látod bennem a lehetőséget, s látod azokban is, akiket szeretek. Segíts, hogy a Te szemeddel lássak, s adj bölcsességet, hogy bátorítsak másokat. Jézus nevében, Ámen.

(Encouragement for today 2009. december 16.Glynnis Whitwer, www.proverbs31.org, fordítás: eszmelkedesek.blogspot.hu, fotó:http://indulgy.com/post/QT4qqEUJt3/christmas-tree-fish-tank-ornament-omg-the-kid)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése