Labels

7 napos diéta (9) A hét fényképe (17) A hét idézete (20) A múlt feldolgozása (3) A szeretet mint életforma (2) adakozás (2) Advent 2013 (30) Advent 2014 (44) Advent 2015 (11) Advent 2016 (13) Advent2015 (1) aggodalom (1) Aggódás (18) ajándék (11) Alapítvány (4) alázatosság (4) alkalmatlanság (1) Anyák napja (2) Anyáknapja (6) átadás (9) barátság (13) bátorítás (28) bátorság (3) Békesség (20) belső békesség (10) belső viharok (16) beszéd (5) Biblia olvasás (9) Bizalom (51) bizonyosság (1) bizonyságtétel (14) biztatás (1) böjt (1) bölcsesség (14) Bűnbocsánat (6) céltudatos élet (4) család (3) csalódások (4) Csendes percek (1841) csüggedés (12) Depresszió (12) dícséret (1) dicsőítés (19) Döntések (10) Egy misszionárius naplójából (14) egyedül (2) együttérzés (10) elengedés (1) életöröm (6) elfogadás (9) Elgondolkodtató történetek (16) előítélet (2) Emberekről van szó (14) Emlékezés (2) engedelmesség (6) erő (10) fájdalom (8) fáradtság (4) feladat (10) félelem (9) feltámadás (3) feltöltődés (7) Filmajánló (4) fogadalmak (1) Főoldal (152) Galéria (39) gondolataink irányítása (4) Gondolatok (40) gondoskodás (1) gondviselés (13) gyász (1) gyengeségek (2) Gyermeknevelés (19) Gyógyulás (8) győzelem (4) hála (9) hálaadás (8) harag (1) harc (5) házasság (23) hit (37) hozzáállás (3) Húsvét (3) hűség (8) identitásunk (6) időbeosztás (6) igazság (8) Igehirdetés (38) Igevers (4) Ima (40) imádság (13) Immánuel (1) irgalom (7) irigység (2) ismeretlen (1) Isten ajándéka (7) Isten ereje (6) Isten gondoskodása (8) Isten hűsége (27) Isten időzítése (2) Isten keresés (2) Isten követése (8) Isten munkálkodása (5) Isten neve (5) Isten szeretete (66) Isten terve (13) Isten tudja (1) Isten válasza (18) Isten védelme (18) Isten vezetése (43) Istenen lévő tekintet (3) Istennel töltött idő (13) Istentisztelet (1) jellem (2) jellemsség (1) Jézus a világ világossága (1) Jézus áldozata (13) Jézus barátsága (2) Jézus eljövetele (2) Jézus képviselése (2) Jézus követése (32) Jézus szeretete (5) jóság (2) jövő (1) kapcsolatok (24) karácsony (2) kedvtelenség (1) Kegyelem (23) keresés (1) kételkedés (8) kétségbeesés (1) kevélység (1) kiégés (1) kísértés (9) kitartás (10) konfliktusok kezelése (4) korlátaink (1) könyörgés (3) könyvajánló (1) Könyvklub Ezernyi ajándék (4) Könyvklub: A menedék (16) Krisztus követése (4) kritika (2) kudarc (1) küzdelem (11) lehetetlen (1) magány (7) magvetés (2) margóra (1) megbízatás (2) megbocsátás (9) megelégedettség (7) megismerés (6) Megpróbáltatás (25) megtèrès (3) megváltás (6) megváltást (1) mint Jézus (1) misszió (1) neheztelés (1) nyugalom (8) nyugtalanság (2) odafigyelés (3) odaszánás (2) olvasói gondolatok (19) otthon békéje (1) öltözet (2) önértékelés (30) önvizsgálat (12) örök élet (8) összetöretés (1) Pásztor (1) pihenés (3) prioritások (2) próba (2) Receptek (4) Remény (22) sóvárgás (5) stresszkezelés (4) szabadság (7) számadás (1) szavaink ereje (1) szégyen (1) szelídség (3) Szentlélek (4) szépség (5) szerelem (2) szeretet (33) szeretve élni (2) szolgálat (18) szünet (1) támogatás (1) teherhordozás (2) tiszta szív (1) tisztánlátás (4) törődés (2) túlhajszolt élet (3) türelem (8) új év (2) ünnep (6) valentin nap (1) változás (17) várakozás (12) vendégfogadás (2) Versek (38) veszteség (1) video (6) Vigasz (6)

2017. október 11., szerda

Jusson eszedbe, mikor jelentéktelennek tűnik az életed

„Van-e valaki, aki megveti e szerény kezdet napját?” Zak 4,10a


Napjaimat mosott ruhák fogják keretbe. Tiszta fehérnemű és hajtogatni való pólókupacok, párosítatlan zoknicsomók, gyűrött nadrágok hegyei. Fejre állított kosarakkal volt tele a nappali padlója, mintha asztalkák volnának egy készülődő gyerekzsúrhoz. Ám nem igazán voltam partihangulatban. Önsajnálatom mély kútjából kortyolgattam
Kimerült vagyok. A csüggedés hangja a szívemben elnyomja az igazságot, amit hiszek.
Mivel telt el a napod?
Mikor jutsz már a munka végére?
Sosem lesz időd valami értelmes dologgal is foglalkozni.
Mosatlan és kosz, dühkitörések és kapkodások – egy anya élete némely napokon olyan haszontalannak látszik.
A tenyeremmel próbálom elsimítani a ráncokat a farmeron, ami a szárítóban rákerült, mert nem ellenőriztem. Bárcsak így el tudnám simítani a lelkem egyenetlenségeit is…
„Néha úgy szeretnék valami nagyobb dolgot végezni ennél…” – mondom a férjemnek, aki mellém kuporodik, hogy segítsen a hajtogatásban-válogatásban.
Gondolom, te is érezted már így magad. Nem kell otthonülő anyának lenned, hogy elcsüggesszen a mindennapi mókuskerék. Ügyeket intézel, vagy vállalkozást vezetsz, menüt tervezel vagy vállalati fúziót, a megszokott mindennapok csekélynek, jelentéktelennek tűnhetnek.
Párom hallgat, mérlegeli a szavait, mielőtt reagálna. Végül ennyit mond: „Csak mert valamit kicsinek érzel, még nem biztos, hogy az”.
Már-már elengedem fülem mellett a megjegyzését, ahogy félrerakom a szakadt zoknikat, mikor eszembe jut egy pár órával korábbi jelenet a kocsifelhajtón.
A gyerekek rózsaszín aszfaltkréta darabokkal versenypályát rajzoltak a betonra, majd felsorakoztak robogóikkal a startvonalon. Magam indítottam a versenyt egy intéssel, majd félreálltam, hogy figyeljem őket. Vinnyogtak a kerekek. Visítottak a gyerekek. Aztán egy sikítás véget vetett a versenynek. Tízéves kislányom elterült a földön, körülötte mindenütt a szétesett motor darabjai. A térde vérzett, kék szeme tele volt könnyel.
„Mi történt?” – kérdeztem odafutva.
„Nem tudom” – szipogott Hannah, és körülnézett a széthullott csavarokon, szegecseken, fogaskerekeken. „Csak egy pici alkatrész hiányzott, mikor összeraktam…”
Bosszús hangon magyarázta: „Valami kiesett a robogóból, a verseny előtt, de csak valami apró dolog, nem gondoltam, hogy számít.”
Mialatt Hannáh-t felsegítettem, az öccse egy vederbe szedegette a széthullott alkatrészeket. Pimasz képpel tolta oda a vödröt a nővére orra alá, és közben így szólt: „Elég nagy rumlit tudott az az „apró” dolog okozni!”
Zakariás ősi könyvében nincs ugyan szó robogóversenyről, de Isten üzenete mai alapigénkben mégis összecseng rózsaszín aszfaltkrétával kipingált kocsifelhajtónk emlékeztetőjével.
Ki az, aki meg meri vetni az apró dolgok napjait…
Isten eredetileg Júda gyermekeihez intézte e szavakat, akik a templomot készültek felépíteni téglánként. Tudta, hogy könnyen elcsüggesztheti őket a mindennapok egyhangúsága, a téglák naponta ismétlődő felrakása, talán jelentéktelennek, látszat nélkülinek érzik a munkájukat. De Isten tudta, hogy ha gyermekei hűségesek maradnak, és kitartanak a feladat végzésében, azokból az apró téglákból egy nap megépül az imádás csodálatos hajléka.
Mint Júda gyermekei, mi is választhatunk. Mérhetjük életünk értelmét teljesítményeink méretével, vagy ráhagyatkozhatunk Istenre, hogy használja saját dicsőségére mindennapjaink apró felajánlásait.
Én tudom, hogy kérni fogom Istentől, újítsa meg bennem a lelkesedést a ruhahajtogatós, gyermekhurcolós mindennapokért. Mert van a garázsban egy szétesett robogó, ami arra tanít, hogy az apró dolgok bizony nagyon is fontosak lehetnek!



Mennyei Atyám, bocsáss meg, hogy jelentőségemet a teljesítményeimmel próbálom mérni. Egész szívemmel Neked akarok szolgálni a kis dolgokban éppúgy, mint a nagyokban. Tölts fel új lendülettel a napi mókuskerékhez, és segíts, hogy mindennel, amit teszek, Téged dicsőítselek. Jézus nevében, Ámen.

Igazságok a mai napra:

„Bármit tesztek, tegyétek szívből, mintha az Úrnak és nem embereknek tennétek.” Kol 3,23

„A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk.” Gal 6,9


(Alicia Bruxvoort: The One Thing To Remember If Your Life Feels Small…, Encouragement for today, 2015.01.07., www.proverbs31.org, fordítás: eszmelkedesek.blogspot.hu, fotó: pinterest)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése