Amikor a szorongás miatt alig kapsz levegőt

 Vannak napok, amikor úgy érzem, alig kapok levegőt. Ma is egy ilyen nap van. A szorongás ismét próbál úrrá lenni rajtam.

Nemrég egy kedves barátom azt mondta: „Te igazán bátor vagy.” Hangosan felnevettem. Bátornak egyáltalán nem érzem magam. Inkább tele vagyok félelemmel és aggodalommal.

A világot háborúk és konfliktusok rázzák meg. A saját életemben pedig még mindig ott vannak a válás utóhatásai, az elhúzódó jogi ügyek és az unokám egészsége miatti aggodalom. Annyira szeretném letenni ezeket a terheket az Úr elé, aki újra és újra arra hív, hogy bízzam rá mindet. Mégis azt veszem észre, hogy görcsösen ragaszkodom hozzájuk.

Amikor az Újszövetséget olvasom, és Jézus szavaira figyelek, elképzelem, hogy a feltámadt Krisztus ott áll mellettem, ahogyan egykor a kételkedő tanítványok mellett is megjelent. Vajon oltalmazó karjaival venne körül, hogy megvédjen a félelmeimtől? Vagy egyszerűen csak a vállamra tenné a kezét, csendesen emlékeztetve arra, hogy nem nekem kell egyedül hordoznom a terheimet?

Eszembe jut egy igevers, amelyet már gyermekkoromban megtanultam:

„Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.” (1Péter 5:7)

Ez az igazság olyan egyszerű. Mégis milyen könnyű megfeledkezni róla.

Talán azért, mert sokszor összekeverem az értékemet az érzéseimmel. Amikor értéktelennek érzem magam, nehezen hiszem el, hogy Isten valóban törődik velem.

Egyszer a legidősebb fiam, aki két évadon át profi baseballjátékos volt, egy érdekes példával segített ezt megérteni. Az egyetemi évei és később az MLB játékosbörzéje során látta, hogy a csapatok milyen nagy gondot fordítanak azokra a játékosokra, akikbe jelentős összegeket fektettek. Akik értékes befektetésnek számítottak, azok megkapták a szükséges figyelmet, támogatást és türelmet.

Azt mondta nekem:

– Anya, ha lenne egy 2000 dolláros ruhád és egy másik, amit 100 dollárért vettél, melyikre vigyáznál jobban?

Egyszerű volt a válasz.

Arra vigyázunk leginkább, aminek nagy értéket tulajdonítunk.

Amikor újra elönt a szorongás, erre kell emlékeztetnem magam: Isten felbecsülhetetlen értéket lát bennem. Ennek a bizonyítéka nem az, hogy én mit tettem, hanem az, amit Ő tett értem.

Olyan nagy volt az irántam érzett szeretete, hogy egyszülött Fiát, Jézus Krisztust adta értem. Jézus meghalt a kereszten a bűneimért, majd feltámadt, hogy örök életet ajándékozzon nekem.

Nincs ennél nagyobb bizonyítéka annak, hogy mennyire értékes vagyok Isten szemében.

Az Ő elfogadása nem a teljesítményemen múlik. Nem azon, hogy mennyire vagyok erős, sikeres vagy hibátlan. Az identitásom Krisztusban gyökerezik.

Amikor újra erre az igazságra tekintek, kiegyenesedik a hátam, felemelkedik a tekintetem, és a szívemben ismét megszületik a remény.

Ha megértem, milyen végtelen az értékem Isten szemében, akkor azt is megértem, hogy az Ő gondoskodása is határtalan.

Mély levegőt veszek.

Értékes vagyok.

Ő valóban gondot visel rám.

És újra kapok levegőt.

Imádság

Uram, Hozzád jövök minden aggodalmammal és félelmemmel. Köszönöm, hogy megígérted: ha kereslek Téged, megtalállak, és hogy kész vagy átvenni a terheimet. Most a kezedbe teszem mindazt, ami nyomaszt. Segíts emlékezni arra, mennyire értékes vagyok a szemedben, és taníts napról napra jobban bízni a Te szerető gondoskodásodban.

Jézus nevében. Ámen.

https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2026/07/07/on-the-days-anxiety-leaves-you-breathless

https://www.pexels.com/hu-hu/foto/virag-viragzo-rozsaszin-viragok-nappal-4995974/