Minden szereped közül a legfontosabb
„Jézus pedig megfordult, és amikor meglátta őt, így szólt: Bízzál, leányom, a hited megtartott téged. És meggyógyult az asszony attól az órától fogva.” Mt.9:22
Azt hiszem, az édesapámmal kapcsolatos sebeim sokkal korábban kezdődtek, mint azt valaha gondoltam volna. Gyermekkoromban csodálatos apukám volt: vidám, játékos és gondoskodó. Ő volt az is, aki nyolcéves koromban együtt imádkozott velem, amikor elfogadtam Jézus Krisztust Megváltómként.
Amikor később elhagyta a családunkat, már nem éltem otthon. Saját családom volt, nyolc éve házas voltam, és négy kislány édesanyjaként éltem a mindennapjaimat. Azt hittem, az ő döntése nem lesz különösebb hatással rám. Úgy éreztem, nem engem hagyott el, hanem az édesanyámat, a két öcsémet és a három húgomat, akik még mindig vele éltek.
De bármilyen idős is legyen egy nő, soha nincs felkészülve arra, hogy az édesapja hátat fordítson neki.
Idővel rájöttem, hogy mégis mélyen érintett a történtek súlya. Tudat alatt azt kezdtem elhinni, hogy Isten is olyannak lát engem, akit könnyű elhagyni. Olyannak, akitől gondolkodás nélkül el lehet sétálni.
Egy napon Máté evangéliumának 9. fejezetét olvastam. Ebben a történetben Jézus meggyógyít egy asszonyt, aki tizenkét éven át vérfolyással küzdött. Minden vagyonát orvosokra és gyógymódokra költötte, de semmi sem segített. A társadalom kirekesztette, a vallási törvények szerint tisztátalannak számított, és még a templomba sem léphetett be.
Kétségbeesésében Jézushoz ment, és hitt benne, hogy ha csak megérintheti a ruhája szegélyét, meggyógyulhat.
Ami ezután történt, teljesen megragadta a szívemet.
Jézus így szólt hozzá:
"Bízzál, leányom! A te hited megtartott téged." (Máté 9:22)
Leányom.
Könnyek szöktek a szemembe. Akkor értettem meg, mennyire vágytam arra, hogy újra legyen egy szeretetteljes apa–lánya kapcsolatom. Tizenkét év telt el azóta, hogy utoljára személyesen láttam az édesapámat, és abban a pillanatban felszínre tört minden elfojtott fájdalom és szomorúság.
Ugyanakkor Isten jósága is betöltötte a szívemet. Rádöbbentem, hogy egész életem során olyan emberekkel vett körül, akik apai szeretettel fordultak felém. Közéjük tartozott az apósom, Chip is, aki ma már a mennyben van. Mindig szeretettel szólított a nevemen, és hiányzik a hangja.
De mindennél fontosabb volt az a felismerés, hogy mennyei Atyám szeretettel szól hozzám. Az, aki a mennyet és a földet teremtette, ismer engem, lát engem, és gyengéden a lányának nevez. Ez az identitásom legfontosabb része.
Amikor az Ő karjaiba futok, meghallgat, szeret és gyógyít.
A legnagyszerűbb dolog velem kapcsolatban az, hogy az Övé vagyok.
És ez rád is igaz.
Fordulj Jézushoz! Az Övé vagy, és Ő a lányának nevez. Hittel fogadd el a gyógyulást, a helyreállást és az elhívást, amelyet számodra készített. A legnagyobb biztonságot és erőt abban találhatod meg, hogy Isten szeretett gyermeke vagy.
Imádság
Mennyei Atyám, köszönöm, hogy egyre többet mutatsz meg magadból nekem, a Te lányodnak. Köszönöm, hogy látsz engem, és hogy megszólítasz. Segíts, hogy a mai válaszom feléd teljes, friss és hűséges odaszánás legyen. Jézus nevében, ámen.
https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2026/06/08/your-greatest-role-of-all
https://www.pexels.com/hu-hu/foto/gyermek-elvezi-a-nyugodt-csonakazast-a-lotuszmezon-32326474/



Megjegyzések
Megjegyzés küldése