Mire van szüksége a szívünknek, amikor elrontjuk

Vagy megveted jóságának, elnézésének és türelmének gazdagságát, és nem veszed tudomásul, hogy téged Isten jósága megtérésre ösztönöz?

Róma 2:4

Egy barátommal szemben ültem, aki igazán jól ismert. Már több mint egy évtizede egymás mellett vagyunk. A szemeim könnyesek, ahogy rápillantok és beismerem ,,elszúrtam''. Elmondom neki, hogy hogyan buktam el életem azon területén, ami már évek óta egy újra és újra előkerülő csatatér.

Mindannyiunknak van ilyen, nem igaz? Én úgy hívom az Elsődleges Küzdelmünk.
Ez az a döntés, szokás vagy menekülés, ahova visszatérünk, annak ellenére, hogy tudjuk, van jobb megoldás. Megígérjük, hogy többet nem tesszük meg - megenni az egész tál sütit, megütni a gyereket, kiüríteni az üveget. Viszont amikor fáradtak vagyunk, vagy stresszesek, túlterheltek akkor hirtelen mégis újra megtesszük. Nem testvérem, nem vagy egyedül ezzel. Mindannyian benne vagyunk- minden vándorló, kattogó szív ezen a bolygón.

Amikor újra engedek az Elsődleges Küzdelmemnek a kritikus hangok a fejemben hangossá válnak: Isten így már nem fog többé használni. Képmutató vagy. Azt mondtad soha többé nem fogod megtenni és nézd mit csináltál mégis. Elbuktál. Teljesen fel kéne adnod.

Ahogy ezen a reggelen itt ülök a barátnőmmel, úgy érzem neki is ugyanezeket kellene mondania. Meg kellene dorgálnia és azonnal adni egy bibliai tanulmányt, amin elmélkedhetek.
Meg is kellene szerveznie egy nyilvános bejelentést a viselkedésem miatt, hogy mindenkit figyelmeztessen. Ehelyett mellém ült. Felém hajolt és mind a két kezét a vállamra tette és gyengéden azt mondta: ,,Ne engedd hogy a szégyen nyerjen. Ne engedd meg az ellenségnek ezt a győzelmet."

A barátnőm nagyon jól ismer. Tudja, hogy fel fogok épülni ebből a félrelépésemből. Felállok és újra megpróbálom legyőzni az Elsődleges Küzdelmem. Előre felé fogok mozdulni. Tanulni fogok a hibákból. Ami miatt igazán aggódik, az az, hogy a szégyen érzet marad, mint egy halálos vipera belemélyesztve fogait a bokámba. Látta mi történt, hogy húzódtam vissza és bújtam el és hogyan könyveltem el magam értéktelennek. Látta, ahogy eltávolodok Istentől, ahogyan Ádám és Éva is elbújtak az Édenben.

A barátnőm bölcsen érti azt, hogy az ellenség nem csupán bűnre akar rávenni -ennek a megoldásáról már gondoskodott a kereszt- hanem arra, hogy hagyjuk el a saját identitásunkat. Meg akar győzni arról, hogy nem lehetünk tökéletlenek és szeretettek egyszerre. Arra csábít, hogy elhiggyük, a legrosszabb pillanataink határoznak meg bennünket.

Aznap amikor a szégyen újra megkörnyékezett, becsuktam a szemem elképzeltem, ahogy a barátnőm mellém ül. Aztán inkább Jézust képzeltem a helyére. Nem így szeret Ő bennünket?
Vagy megveted jóságának, elnézésének és türelmének gazdagságát, és nem veszed tudomásul, hogy téged Isten jósága megtérésre ösztönöz?
Róma 2:4 RÚF

Az ellenség a szégyen és bűntudat érzését gerjeszti a szívünkben a kegyelem helyett. Azért, mert a kegyelem átformál, előhoz a bujkálásból és mert bátorságot ad ahhoz, hogy újra próbálkozzunk. Ez a szuper erő ami szembeszáll az Elsődleges Küzdelmünkkel, ami szétpattintja a kígyó állkapcsát. Isten azt szeretné, hogy az Ő dicsőségére használd azt, ahol a legnagyobb szégyent tapasztaltad.

Amennyiben olyan vagy, mint én és nem olyan régen megadtad magad az Elsődleges Küzdelmednek, engedd, hogy köréd fonjam a karjaimat. Engedd, hogy mind a kettőnknek elsuttogjam, amire az én barátnőm emlékeztetett: Mindig szeretve vagyunk. Az, hogy kik vagyunk mi Krisztusban, nem változott meg. Fel fogunk állni. Harcolni fogunk. Végül úgy is mindig a kegyelem győz.

Drága Istenem, köszönöm a kedvességed. Segíts nekem, hogy a kegyelmet tudjam választani a bűntudat, vagy a szégyen helyett. Az identitásom biztos tebenned és ma is azt választom hogy megnyugszom a te szeretetedben.

Jézus nevében, Ámen.

(forrás: girlfriendsingod.com 

Holly Gerth-What Our Hearts Need When We Mess Up

https://girlfriendsingod.com/what-our-hearts-need-when-we-mess-up/

fotó:pinterest.com)