Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Kiemelt

A bánatod nem rendíti meg Istent

Te alkottad veséimet, te formáltál anyám méhében. Magasztallak téged, mert félelmetes vagy és csodálatos; csodálatosak alkotásaid. Zsoltárok 139: 13-14a „Bárcsak lenne valami, ami megmutatja, hogyan kell ezen végigmenni” – mondta nekem a barátnőm egy kávé mellett. A gyász még új és ismeretlen volt számára, ezért vágyott egy biztos kapaszkodóra, amely segíthet eligazodni az érzelmek bonyolult útvesztőjében. Bárcsak ilyen egyszerű lenne - gondoltam, miközben a saját gyászomra tekintettem vissza. Jó lenne, ha a gyász egy világosan kijelölt út lenne, amelyen lépésről lépésre haladhatnánk előre. Mintha minden érzésnek meglenne a maga helye és ideje, és amikor egy szakaszon túljutottunk, egyszerűen továbbléphetnénk a következőre. A valóság azonban egészen más. A gyász intenzív, gyakran egymásnak ellentmondó érzelmek kavargása: szomorúság, kétségbeesés, szeretet, magány, harag, üresség, bűntudat, félelem, hála, hitetlenség, vágyakozás és még sok más. Én is a legrövidebb és legegyenesebb utat ...

Legújabb bejegyzések

Mit veszítünk, amikor előbb másokhoz fordulunk?

A suttogás, amely utat mutat

A legszebb látvány

A szeretet torzulásai

Uram, nem törődsz velem?

Bízni Istenben, aki az ismeretlenben is veled van

A megfelelő reakció

Amikor Isten nemcsak a körülményeinket, hanem a szívünket is gyógyítja

Miért vagyok itt valójában

Amikor már nem akarsz mindenkinek megfelelni