Virtuális Kávézó Nőknek

  „Erre ismét hangosan sírni kezdtek. Orpá megcsókolta anyósát, Ruth azonban ragaszkodott hozzá.”  (Rúth 1:14, RUF) Amikor a kijelző megint elsötétült, már tudtam: a telefonom lassan, de biztosan eltűnik a technológiai szakadékban. Újat kellett vennem. Csakhogy épp túl voltam egy szakításon, és elképzelhetetlennek tűnt megválni attól a készüléktől, amelyben ott lapultak a közös fotók, üzenetek és a kapcsolatom emlékei. Az a telefon nem csupán a múltat őrizte – hanem azt a jövőt is, amit valaha együtt terveztem. Elengedni olyan lett volna, mintha egyszerre búcsúznék el mindkettőtől. Az új telefonom szép volt. De… más. És én nem éreztem magam késznek arra, hogy továbblépjek a „más” felé – sem technológiailag, sem érzelmileg. A „más” változást jelentett, én pedig nem szeretem a változást. Amikor az életben veszteségek és változások időszakán megyünk keresztül, teljesen természetes, hogy kapaszkodunk abba, ami ismerős. Talán ezért is érint meg annyira Ruth bibliai története. Ruth ...