Megpihenni Isten jóságában, amikor megváltozik a történeted
„Én minden jóságomat elvonultatom előtted, és kimondom előtted az ÚR nevét.” 2Mózes 33:19a (RÚF) „Ez nem volt benne a tervben.” Ezt suttogtam egy kínai hotelszoba csendjében. A férjemmel a karunkban tartottuk frissen örökbe fogadott kislányunkat, és lassan rádöbbentünk, hogy a fizikai állapota sokkal súlyosabb, mint amire számítottunk. Nem értettem, mit tesz éppen Isten. Nem éreztem magam felkészültnek arra, hogy egy különleges igényű gyermek édesanyja legyek. A történetem hirtelen más irányt vett. Rengeteg kérdésem volt – de válaszom egy sem. El tud majd járni iskolába? Ki fog gondoskodni róla, ha én már nem leszek? Tényleg képes leszek erre? Tervező típus vagyok – szeretem, ha vannak válaszaim, mert úgy érzem, akkor fel tudok készülni. De Isten ezen az örökbefogadáson keresztül megtanított valamire: a bizonyosság nem a terveimben vagy a jövő kiszámításában rejlik. Még ma is tanít erre – mert amikor a történetem megváltozik, hajlamos vagyok megkérdőjelezni Is...
