Amit Isten kezébe adunk, az soha nem vész el igazán
„Hiszen az én kezem alkotta mindezeket, és így lett mindez – így szól az Úr. – Erre tekintek: arra, aki alázatos és megtört lelkű, és megretten igémtől.” Ézsaiás 66:2 Sok évvel ezelőtt úgy szálltam fel egy repülőgépre, hogy nagyon fáradt voltam, és egyáltalán nem volt kedvem beszélgetni senkivel. Elővettem a Bibliámat a hátizsákomból, és az ölembe fektettem. A gép lassan megtelt, végül pedig egy üzletember ült le mellém, a középső ülésre. Azt gondoltam, hogy a nyitott Bibliám majd elveszi a kedvét attól, hogy beszélgetést kezdeményezzen. De nem így történt. Hamarosan megszólalt: – Érdekes, hogy a Bibliát olvasod. – Igen – válaszoltam. – Szerintem nagyon érdekes könyv. Te mit tudsz a Bibliáról? Egy darabig keresgélte a szavakat. Úgy tűnt, néhány alapvető dolgot tud Istenről, de a Biblia igazságaiban nem igazán volt jártas. Néhány perc múlva megkérdezte, én mit tudok a Bibliáról. Elmondtam neki néhány dolgot, majd hozzátettem: – Miért nem kérdezel tőlem? Megmutatom neked a Bibliába...
