A bőségre teremtettél, nem a hiányra
Az által lett nyilvánvalóvá az Isten szeretete bennünk, hogy az ő egyszülött Fiát elküldte az Isten e világra, hogy éljünk általa. (1 János 4:9) Gyerekkoromban a karácsony mindig egy ünnepi lakomával kezdődött. A morva hagyomány szerint ez egy szeretetvendégséggel indult: közös étkezéssel és istentisztelettel nyitottuk meg az ünnepet. Emlékeimben ragyogó gyertyák, csillogó karácsonyfák és örökzöld koszorúk élnek. Még most is érzem a szám szélén a régi idők ízeit: a frissen sült kovászos kenyérét és a selymes kávéét, amelyek elmaradhatatlan részei voltak ezeknek az alkalmaknak. A kórus régi karácsonyi énekei pedig ma is visszhangzanak bennem. De leginkább arra emlékszem, milyen érzés volt ott ülni szüleim között, tele várakozással mindazzal kapcsolatban, amit a karácsony jelentett: a családi együttlét, az ajándékok, a finom ételek. Biztonságban éreztem magam — és legfőképpen szeretve. A szeretet. Ez karácsony igazi lényege. Még jóval a modern díszek előtt az ünnep értelme abban a gyerm...

.jpg)






