A béke abban, hogy nem neked kell irányítanod
„azt sem tudjátok, mit hoz a holnap. Mert a ti életetek olyan, mint a lehelet, amely egy kis ideig látszik, aztán eltűnik. Inkább ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja, akkor élünk, és ezt vagy azt fogjuk cselekedni.” Jakab 4,14–15 – RÚF 2014 Nemrég lehetőségem volt meglátogatni egy hajó parancsnoki központját. A túra végén a kapitány megkérdezte, szeretnék-e leülni a helyére. Ahogy ott ültem, lenyűgözött, mennyi tudás és tapasztalat szükséges ahhoz, hogy valaki biztonságosan vezessen egy hajót. A barátaim még képeket is készítettek rólam, mintha én irányítanám. Pedig csak egy illúzió volt. Nem volt meg bennem sem a tudás, sem a tapasztalat, hogy valóban vezessem a hajót. Ha a kapitány rám bízta volna, komoly kockázatot vállalt volna. És rájöttem, milyen hasonlóan működünk az életben is. Gyakran próbálunk mindent kézben tartani: a körülményeket, az embereket, a jövőt. Pedig Isten soha nem azt kérte tőlünk, hogy mindent mi irányítsunk. Sőt, sokszor éppen az irányítás elengedése hozza ...
