A lelkünk megnyugtatása és lecsendesítése

Inkább csitítottam, csendesítettem lelkemet, mint anya a gyermekét. Mint a gyermek, olyan most a lelkem.

Zsoltár 132:2

Sokszor a lelkemet nyugtalannak és túlterheltnek, ziláltnak vagy éppen nehéznek érzem. Néha este az ágyban fekszem, a plafont bámulom, és számba veszem, mi mindent nem csináltam meg. Vagy szüntelenül guglizom a kérdéseimet, megoldást keresek a problémáimra és választ a szorongásaimra.

Akár a mindennapi feladatokkal zsonglőrködöm, akár mélységes szívfájdalmat dolgozom fel, oly gyakran találom magam nyugtalannak, rettegőnek és bizonytalannak.

Talán te is azonosulni tudsz velem. Talán azon kapod magad, hogy egyik feladattól a másikig rohansz, és az életed tempója miatt nemcsak a tested, de a lelked is pörög. Vagy talán a gyász időszakát éled, és szíved összetört darabjait úgy érzed, mintha könyörtelen hullámok dobálnák.

Függetlenül azonban az élethelyzetedtől, megtalálhatod az igazi, valódi megnyugvást. Dávid király egy ország súlyát cipelte a vállán. Ellenségei üldözték, veszteségeket szenvedett és a bűnnel küzdött. De a Zsoltárok 131:2-ben azt mondta: "Megnyugodott és elcsendesedett a lelkem ...".

A nyugodt és csendes lélek elképzelhetetlennek tűnhet. Annyi tennivalót kell elvégezni egy nap alatt, annyi mindent kell átgondolni, és annyi ember hordoz fájdalmat. Hogyan lehet nyugodt és csendes lelkünk mindezek közepette?

A Zsoltárok 131:1-ben Dávid így ír: „Uram, nem fuvalkodott fel az én szívem, szemeim sem láttak magasra, és nem jártam nagy dolgok után, erőmet haladó csodadolgok után; „

Más szóval, Dávid megalázta magát. Nem volt gőgös, hanem felismerte, hogy ki ő ahhoz képest, aki Isten. Alázat nélkül Dávid nem lett volna képes beismerni, hogy szüksége van a pihenésre, és hogy szüksége van Isten gondviselésére és gondoskodására.

A pihenéshez alázatra van szükség.

Aztán a következő versben, a Zsoltárok 131:2-ben Dávid azt mondja, hogy olyan volt, mint egy elválasztott gyermek az édesanyjával. Egy elválasztott gyermek nem kiabál az anyatejért. Az elválasztott gyermek nyugodtan van az anyja karjaiban, bízva abban, hogy az majd gondoskodik róla.

Négy gyermekemmel megtapasztaltam, hogy az elválasztás nem mindig könnyű. Eleinte az elválasztott gyermek sír és visít, hogy megkapja, amit akar, de az anya nem szereti kevésbé a gyermeket, mert nem adja meg neki azt, amire vágyik. Segít a gyermeknek a csecsemőkorból az érettség felé haladni. Továbbra is azt adja neki, amire szüksége van, de most másra van szüksége, mint amire vágyik.

Olyan gyakran vagyunk olyanok mint elégedetlenkedő csecsemők, akik Istennél dörömbölünk követeléseinkkel, - és Ő képes kezelni minden sírásunkat és kérdésünket. Végül azonban a gyermek rájön arra, hogy az anyja nem bünteti őt, amikor nem szoptatja. Kezdi megérteni, hogy róla mindenképpen gondoskodni fognak.

Mint az a gyermek, aki nyugodtan és csendesen fekszik édesanyja karjaiban, mi is megnyugvást találhatunk Istenünk karjaiban. Ha alázatosan bízunk benne, rátalálhatunk az igazi, tartós békére, bármi történjék is. Időnként, mint az elválasztott gyermek, úgy érezhetjük, hogy Isten visszatartja a gondviselését. De Ő nem így tesz. Ő azt adja nekünk, amire szükségünk van, amikor szükségünk van rá, felnevel minket, hogy "érettek és teljesek legyünk, semmiben sem szenvedve hiányt" (Jakab 1:4, CSB).

Dávidhoz hasonlóan mi is megnyugodhatunk és lecsendesíthetjük a lelkünket - nem azért, mert az életkörülményeink békésen alakulnak, vagy mert a kezelhetetlen teendőink listája végre megszelídül. Inkább azért tudunk megnyugodni és elcsendesedni, mert Isten megbízható, hűséges gondviselő, aki meghív minket, hogy pihenjünk meg a karjaiban.

Istenem, köszönöm, hogy mindig gondoskodsz rólam. Nyugtasd meg és csendesítsd le lelkemet, miközben tanulom miként bízzak egyre mélyebben Benned. Jézus nevében, Ámen.

Forrás: Proverbs31Ministries Daily Devotion, Sarah J.Hauser: Learning to Calm and Quiet Your Soul, May 17, 2023.

https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2023/05/17/learning-to-calm-and-quiet-your-soul

fotó: pinterest