Amikor elfogy az erőm, Ő megtart
„Az Úr harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!” 2Mózes 14:14 Nem is tudtam, mennyire görcsösen próbálom kézben tartani az életemet, amíg egy költözésre készülve fel nem ültem a padlás poros padlójára. Körülöttem dobozok hevertek. A kezemben egy apró cipő volt – egy olyan kis cipő, amely valaha pici lábakat hordozott, azok a lábak pedig mára már felnőttek. És egyszer csak könnyek szöktek a szemembe. Nem csak az fájt, hogy milyen gyorsan telik az idő. Sokkal inkább az, hogy évek óta próbálok megfelelni. A gyerekeimnek, igen, de valójában mindenkinek és minden helyzetben. Voltak reggelek, amikor már úgy ébredtem, hogy a lelkem feszült volt. Mielőtt még felkeltem volna az ágyból, a gondolataim már száguldottak: kivel kell beszélnem, milyen döntéseket kell meghoznom, mi minden vár rám aznap. Nem történt semmi rendkívüli, mégis állandó nyomás nehezedett rám. Mintha minden rajtam múlna, és ha egy pillanatra elengedem a dolgokat, minden összeomlik. Talán te is ismered ezt az érzést. ...
