Amikor újra Isten kegyelmébe kapaszkodunk
„Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónjához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” (Zsidók 4:16) Segítségre szorulni nehéz. Segítséget kérni még nehezebb. De teljesen másokra utalva élni? Az már igazán megterhelő. Tavaly nyáron, egy komoly csípőműtét után én is ezt éltem át. Hat héten keresztül a járókeret lett az állandó társam. A szeretteimre kellett támaszkodnom szinte mindenben: segítettek a fürdésben, az öltözködésben, főztek, gondoskodtak az otthonomról és a gyermekeimről, és akkor is mellettem álltak, amikor elfogyott a bátorságom. Mindennél jobban vágytam arra, hogy újra a saját lábamra álljak, de a gyengeségem miatt kénytelen voltam elfogadni mások segítségét. A fájdalom mögött azonban egy csendes félelem is ott lapult bennem: mi van, ha túl sokat kérek? Mi van, ha egyszer elfogy a szeretteim türelme? Néha ugyanezt az érzést viszem magammal a Jézussal való kapcsolatomba is. Attól tartok, hogy csalódást okozok neki, vagy eg...
