Amikor összetörten a porban vagy
„Lelkem a porhoz tapad; eleveníts meg igéd szerint.” Zsolt.119:25 Teljesen magam alá kerültem. Az életem egyik legnehezebb és legkilátástalanabb időszakába zuhantam bele. Nem tudtam úgy végiggondolni egyetlen dolgot sem, hogy közben ne gyűltek volna könnyek a szemembe. A gondolataim szétszórtak voltak, és minél többet próbáltam megérteni a helyzetet, annál inkább eluralkodott rajtam a nyugtalanság. Nem láttam a jövőt. Csak a legrosszabb forgatókönyvek jártak a fejemben. Talán te is átéltél már hasonlót. Lehet, hogy a történeted egészen más, de a fájdalom sokszor ugyanaz. Az én világom akkor omlott össze, amikor a férjem váratlanul elhagyta a családunkat. Teljesen összezavarodtam. Azt hittem, szeret. Azt gondoltam, a távolsága csak a munkája miatt van. De ott ültem a gardróbban, zokogva, és hirtelen minden bizonytalanná vált. Nem tudtam tisztán gondolkodni. A gyerekeim dühösek és értetlenek voltak. Isten távolinak tűnt, és fogalmam sem volt, hogyan kapcsolódjak újra hozzá. A barát...
