Virtuális Kávézó Nőknek

  „És monda néki: Hágár, Sára szolgálója, honnan jössz, és hová mégy?” (1Mózes 16:8a) Vannak pillanatok az életben, amikor ahelyett, hogy Isten felé futnék, inkább elmenekülök előle. Nem azért, mert nem szeretem Őt, hanem mert a fájdalmam néha túl nagy ahhoz, hogy az Ő jelenlétében hordozni tudjam. Ilyenkor inkább beletemetkezem a teendőkbe, elterelem a figyelmemet, vagy egyszerűen érzéketlenné válok, abban reménykedve, hogy a távolság majd csillapítja a bennem lévő fájdalmat. És mégis: sokszor éppen ott talál rám Isten. Hágár története arra emlékeztet, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki megpróbált elfutni a fájdalma elől. A Teremtés könyve 16. fejezetében Hágár egy szolgálólány, akit olyan helyzetbe kényszerítettek, amit ő maga nem választott. Amikor a szenvedése elviselhetetlenné vált, a pusztába menekült, hogy megszabaduljon a fájdalmától. Hágár nem Istenhez futott. De a történet legmegdöbbentőbb része ez: Isten nem várta meg, hogy Hágár visszatérjen hozzá. Ő ment utána. Az Úr...