Virtuális Kávézó Nőknek

  A gondolataid rólam nem  elvont eszmék. A rólam való gondolataid mindig veled vannak. Ez egyszerre megnyugtat és zavarba is ejt, mert ha állandóan gondolsz rám, akkor soha nem voltam kívül a figyelmeden — még akkor sem, amikor az életemben elfeledettnek éreztem magam. Azt mondod, a rólam való gondolataid drágák. Nem eltűrtek. Nem csak elviseltek. Nem csalódással terheltek. Drágák. Sokszor láttam már magam úgy, amiket fáj kimondani: tehernek, túl soknak, kevésnek, egy kudarcnak, akit csak a jó szándék tart egyben. De Te azt mondod, hogy a rólam való gondolataid értékesek. És nehéz ezt elhinni. Mert tudom, milyen vagyok. Tudom, hol török meg. Tudom, hogyan formált meg a veszteség. Tudom, hány imát hagytam félbe, mert elfáradtam. Tudom, mennyi keserűség gyűlik bennem a válasz nélkül maradt kérdések miatt. És mégis… nem ezek határozzák meg, ahogyan gondolsz rám. Ez azt jelenti: soha nem hagytál el engem. Ez a felismerés nagyon mélyen megérint. Volta...