Virtuális Kávézó Nőknek

Istenben keress, lelkem, nyugalmat,segítség csak tőle jön! (Zsoltárok 62:5) Minden évben egy gyönyörű, vadonatúj naptár kerül az asztalomra, üres oldalakkal, készen arra, hogy megtöltsem őket. Ez a naptár talán csendesnek tűnik, de ne tévesszen meg. Évek óta ugyanazt a hangos üzenetet közvetíti felém: a cselekvés eredményt hoz. Ideje mozdulni. Az idő fogy. Életem nagy részét a tehetségem és képességeim fejlesztésének szenteltem — a kapacitásom növelésének és a feladatok elvégzésének. Fiatal szakemberként az értékemet a munkaadóm dicsérete vagy kritikája határozta meg. Anyaként is szükségem volt a megerősítésre, hogy jól csinálom. Most egy „csak mi” időszakát élem, az üres fészek csendjében, és talán azt gondolnád, hogy a belső hajtóerőm lelassult… de nem így van. Mert a hajtóerőm nem a körülményeimből fakad. Belülről jön, mélyről. Az értékemet a mindennapi teljesítményembe fektettem. Csakhogy túl sok minden van az életemben, amit nem tudok irányítani ahhoz, hogy valami ennyire értékes...