Jézus győz.

 „Mindezekben diadalmaskodunk az által, aki szeret minket.”

(Róma 8:37)

Elolvastam a történet utolsó fejezetét.

Tudom, hogyan végződik.

Vannak napok, amikor egyáltalán nem érződik győzelemnek.

Napok, amikor túl hosszúra nyúlik az éjszaka.

Napok, amikor az imádságok úgy szállnak fel, mint a füst, és mintha belevesznének a csendbe.

Napok, amikor a gyász kéretlen társként telepszik mellém, és a veszteség hangosabbnak tűnik, mint a reménység.

Vannak napok, amikor úgy látszik, mintha a csatatér elhagyatott lenne.

Amikor úgy tűnik, a gonosz egyre nagyobb teret nyer.

Amikor a sötétség írja a címlapokat.

Amikor az összetört szívűek azon tűnődnek, vajon a menny megfeledkezett-e róluk.

Vannak napok, amikor nem érzem magam győztesnek.

Napok, amikor inkább érzem magam legyőzöttnek, mint megváltottnak.

Napok, amikor remeg a kezem, és sántít a hitem.

Napok, amikor már csak suttogni tudom, nem énekelni: „Isten jó.”

De az érzéseink soha nem írják át az örökkévalóságot.

És a fájdalom soha nem szerkesztheti át a történet utolsó lapját.

Mert én már elolvastam az utolsó fejezetet.

Jézus győz.

Nem éppen csak.

Nem hajszálnyi különbséggel.

Nem sebesülten, kimerülten, ereje végén vonszolja át magát a célvonalon.

Hanem fehér lovon érkezik.

Hűséges és Igaz.

A királyok Királya és az urak Ura.

Aki egykor töviskoronát viselt, most sok koronát hoz.

A Bárány, akit megöltek, uralkodó Oroszlánként áll előttünk.

És minden királyság, amely fölemelte magát Ellene, úgy hullik majd el, mint a por a szélben.

Minden bálvány összeomlik.

Minden igazságtalanságnak számot kell adnia.

Minden hazugság elnémul maga az Igazság előtt.

Minden ellensége lábának zsámolyává lesz.

Minden térd meghajol.

Minden nyelv vallást tesz.

A gőgösek és a hatalmasok, királyok és hadvezérek, nemzetek és lázadók mind megállnak majd Az előtt, akit egykor figyelmen kívül hagytak, és felismerik, hogy Jézus Krisztus az Úr.

Jézus győz.

És te, megfáradt hívő, aki néha azon tűnődsz, vajon megérte-e a sok küzdelem…

Ő érted is győzött.

A titokban hullatott könnyeid nem vesztek kárba.

Azok az imák, amelyek megválaszolatlannak tűntek, nem maradtak meghallatlanul.

Az éjszakák, amelyeket végig küzdöttél, nem maradtak észrevétlenek.

A csaták, amelyeket túléltél, nem kerülték el a menny figyelmét.

Egy napon saját kezével töröl le minden könnyet a szemedről.

Nem azért, mert a könnyeid soha nem számítottak.

Hanem azért, mert annyira fontosak voltak számára, hogy mindegyiket számon tartotta.

Nem lesz több temetés.

Nem lesz többé sírgödör.

Nem lesz többé rák.

Nem lesz többé árulás.

Nem lesz többé szorongás, amely ébren tartott a reggelig.

Nem lesznek többé üresen maradt székek.

Nem lesz többé vetélés.

Nem lesz többé búcsúzás.

Nem kell többé azon töprengened, hogy kibírsz-e még egy évet, egy hónapot vagy akár csak egy napot.

Maga a halál fog megszűnni.

A bánat elnémul.

Az átok végleg elveszíti hatalmát a teremtett világ felett.

És Isten gyermekei belépnek abba a világba, amelyet többé nem érint a veszteség.

Az összetörtek teljessé lesznek.

A megfáradtak megpihennek.

A számkivetettek hazatalálnak.

És a Király örökké népe között lesz.

Jézus győz.

Ezért tarts ki még egy kicsit.

Prédikálj a saját elfáradt szívednek, ha kell.

Emlékeztesd remegő kezeidet.

Beszélj a szorongó elmédhez.

Mondd el a gyászodnak.

Mondd el a félelmednek.

Mondd el a sötétségnek, amely az ajtód előtt áll.

Mondd el a viharnak, amely túl sokáig időzött.

Mondd el magának a sírnak is:

Ez még nem a történet vége.

A kereszt vereségnek látszott.

A sír vereségnek látszott.

De a mennynek régi szokása, hogy beteljesedettnek mondja azt, amit a föld tévesen kudarcnak lát.

És amikor megszólal az utolsó harsona, és az ég megnyílik dicsőségében, az egész teremtett világ felismeri majd azt, amit a menny mindvégig tudott:

A Király soha nem vesztett.

A trón soha nem maradt üresen.

A sötétség soha nem győzött.

Jézus győz.

Mindig is Ő fog győzni.

Mindig is ez volt a végkifejlet.

És mindig is ez lesz.

És mivel Ő győz,

azok is győzni fognak, akik Hozzá tartoznak.

- Sarah Trent

Mennyei Atyám!

Köszönöm, hogy amikor a körülményeim mást sugallnak, Te akkor is ugyanaz maradsz. Köszönöm, hogy a győzelem nem az én erőmön, hanem Jézus Krisztus befejezett munkáján nyugszik.

Amikor elfáradok, emlékeztess arra, hogy Te már ismered a történet végét. Amikor félek, erősíts meg azzal a bizonyossággal, hogy a sötétség soha nem győzhet a Te világosságod felett. Amikor könnyeim hullanak, segíts emlékeznem arra, hogy egyetlen könnycseppem sem vész el előtted.

Adj kitartást a várakozás idején, reménységet a nehéz napokon, és békességet, amely felülmúlja az értelmet. Segíts úgy élni, hogy tekintetem ne a körülményeken, hanem Krisztuson maradjon.

Hiszem, hogy Te hűséges vagy. Hiszem, hogy minden ígéreted igaz. És hiszem, hogy eljön a nap, amikor minden térd meghajol Jézus előtt, és minden nyelv vallja, hogy Ő az Úr.

Addig is segíts hűségesen kitartani, bízni Benned és örömmel várni a Király visszatérését.

Jézus nevében.

Ámen.