Isten jósága néha egészen másképp érkezik

 „Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az Úr házában lakom egész életemben.”

(Zsoltárok 23,6)

Ma reggel kiültem a tornácra a hintaszékbe. Elcsendesedtem Isten előtt, és kitártam előtte a szívemet. A reggel sietős és zaklatott volt, ezért nehéznek éreztem a lelkemet. Bár a nap még alig kezdődött el, máris fáradtnak, kimerültnek és megviseltnek éreztem magam.

Ahogy azonban sorra letettem elé a gondolataimat és az érzéseimet, lassan békesség költözött a szívembe. Csak emlékeztetnem kellett magamat egy egyszerű igazságra: Isten jó.

A körülményeink nem mindig tűnnek jónak, de abban biztosak lehetünk, hogy Isten jósága nem változik.

Megnyugodhatunk abban a tudatban, hogy lesznek időszakok, amikor Isten jósága egészen másként jelenik meg, mint ahogyan mi elképzeltük.

Nem mindig gondtalan, boldog pillanatokba öltözve érkezik, és nem mindig úgy mutatkozik meg, hogy minden vágyunkat egyetlen mozdulattal betölti. Bármennyit is tervezünk vagy igyekszünk, ezen nem tudunk változtatni.

Sokszor éppen egy nehézség álarca mögött érkezik. Olyan próbatételek formájában, amelyek nem a könnyű életért mondott imáinkra adják meg a választ, hanem olyan fájdalmakat és kihívásokat hoznak, amelyeket soha nem kértünk volna. Mégis éppen ezek tanítanak meg arra, milyen ereje van annak, amikor már nem a saját erőnkre támaszkodunk, hanem az Övére.

Máskor csendes, magányos percekben érkezik, amelyek közelebb vonnak Isten jelenlétéhez. Nem látványos ünneplésekben, amelyeket örömmel megosztanánk másokkal, hanem olyan bensőséges pillanatokban, amelyeket csak te és az Úr ismertek. Olyan szent találkozások ezek, amelyeket nem a világ számára készített, hanem kettőtök közé ajándékozott.

Előfordul, hogy könnyek között érkezik. Szavak nélküli imádságokban, amikor a szív már többet mond, mint amit az ajkak ki tudnának fejezni. Nem mindig azon a színpadon találkozunk Isten munkájával, amelyről álmodoztunk, hanem a csend rejtett helyein, ahol Ő formál bennünket.

Bárhol is járunk az életünk útján, ha belekapaszkodunk kegyelmébe és irgalmába, az Ő jósága mindig utolér bennünket.

Isten sokszor nem eltávolítja az akadályokat az utunkból, hanem végigvezet rajtuk. Mert a hosszabb út során olyan dolgokat tanulhatunk meg, amelyeket semmilyen csoda nem tudna megtanítani nekünk. Gyakran nagyobb szükségünk van ezekre a formáló leckékre, mint arra, hogy a nehézségek egyszerűen eltűnjenek.

Ha most olyan időszakban vagy, amikor semmi sem tűnik jónak, nézz rá még egyszer. Lehet, hogy meg fogsz lepődni, amikor felismered: mindvégig Isten jósága vezetett keresztül azon, amin éppen átmész.

Isten jósága mindig átvezet bennünket – bármit is hozzon az élet.

Talán mindannyiunknak erre az igazságra kell újra és újra emlékeznünk.

Egy jó Istent szolgálunk, bárhol járjunk is, és bármilyen évszakát éljük az életünknek. Ő soha nem változik – és ez önmagában is a legnagyobb ajándék.

Ruth 2:16 Girl