A valódi függetlenség titka

 "Ítélj meg, Uram, mert feddhetetlenül éltem, és az Úrban bíztam ingadozás nélkül. Vizsgálj meg, Uram, és próbálj meg, kutasd át veséimet és szívemet! Mert kegyelmed szemem előtt van, és igazságod szerint járok-kelek. Nem ülök együtt a hamisakkal, és nem tartok az alattomosokkal. Gyűlölöm a rosszak társaságát, és nem ülök együtt a gonoszokkal." 26. Zsoltár, 1-5

 

Amikor Dávid magát "feddhetetlennek" nevezi, nem úgy érti hogy "bűntelen", hiszen a 11. versben Isten kegyelméért könyörög. Inkább arról van szó, hogy őt mint királyt hamisan megvádolták korrupcióval, azzal, hogy gonosz emberekkel játszik össze, és hogy megvesztegetést fogadott el (4.-5. és 10.vers). Istent hívja meg, hogy legyen a bírája. Nem a barátait kéri, hogy védjék meg, és nem az ellenfeleit szólítja föl, hogy változtassanak a hozzáállásukon. Ez az igazi függetlenség titka. Erre talált rá Pál is, amikor azt mondta, nem érdekli, más emberek mit gondolnak róla - legyenek akár barátok, akár ellenségek - , sőt még az sem, hogy ő magát hogyan ítéli meg. "...az Úr az, aki megítél engem." (1Korinthus 4,4) Csakis Isten véleménye számít.

 

Atyám, megvallom, hogy mások véleménye sokkal fontosabb számomra, mint a tied. Félek, hogy rossznak tartanak. Emlékeztess, hogy Krisztusra tekintettel teljesen elfogadtál - ezért teljesen szabad lehetek és kiegyensúlyozott, félelem nélkül élhetek. Ámen.

 

 szöveg: Tim Keller - Jézus énekei, a Zsoltárok

fotó: pexels.com