Boldogok az irgalmasok

 "A karmesternek: Dávid zsoltára. Boldog az, aki törődik a nyomorulttal; a veszedelem napján megmenti az Úr. Az Úr megőrzi és élteti őt; boldog lesz e földön, és nem adja oda ellenségei kívánságának. Az Úr megerősíti őt betegágyán; bármi is a baja, jobbulást ad neki betegségéből. Azt mondtam: Uram, kegyelmezz nekem, gyógyítsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened!" 41. Zsoltár 1-5

 

Törődni a nyomorulttal azt jelenti, hogy az ember kitartóan gondol a szegényekre. Ez sokkal többet jelent, mint jótékonykodni. Arra kaptunk meghívást, hogy komolyan vizsgáljuk meg, mi az, ami megnyomorítja a szegényeket, és segítsünk rajtuk. Boldogok - áldottak - azok, akik ezt teszik. Lelki egészséget hoz számukra, és érezni fogják Isten jóindulatát. Ha pedig bűnt követnek el, akkor ahogyan ők irgalmasok voltak mások felé, úgy maguk is irgalmasságot nyernek. Ez fordítva is így működik. Minthogy a mi élményünk az, hogy mérhetetlen lelki nagyvonalúságban részesültünk, mi is ilyen nagyvonalúsággal fordulunk a szükséget szenvedők felé. Annak, hogy átéltük Isten megváltó kegyelmét, a jele, hogy gondoskodunk a rászorulókról. Az én életemben mutatkozik-e ez a jel?

 

Uram, a közgondolkodás és a szívem is azt mondja, hogy csak a saját szorgalmamnak köszönhetem, hogy nem kell szegénységben élnem. Ha elhiszem ezt a hazugságot, az szűkmarkúvá tesz. Dicsőítelek azért, hogy olyan Isten vagy, akinek a szíve együttérez a szegényekkel. Tedd az én szívem is ilyenné. Ámen. 

 

 szöveg: Tim Keller - Jézus énekei, a Zsoltárok

fotó: pexels.com