Tudva a végét

„Emlékezzetek vissza az ősrégi dolgokra: én vagyok az Isten, nincsen más, Isten én vagyok, nincs hozzám hasonló! Előre megmondtam a jövendőt, és régen a még meg nem történteket. Ezt mondom: Megvalósul tervem, mindent megteszek, ami nekem tetszik.”

‭‭Ézsaiás‬ ‭46‬:‭9‬-‭10‬

Judy barátnőmmel szeretünk időt tölteni a könyvesboltokban. Én a történelmi részleg felé veszem az irányt, aztán a gyerekrészlegre megyek. Onnan talán a szakácskönyvekbe pillantok bele. De bármerre is vagyok a boltban, mindig tudom, hol találom Judyt. Imádja a rejtélyeket.
Én általában megveszek egy könyvet, ha tetszik a borítója, ha ismerem a szerzőt, vagy ha jó kritikát olvastam róla. De Judy az utolsó néhány oldal elolvasása alapján dönt a könyvvásárlásról. Nem értem, miért akarja bárki is először elolvasni a befejezést. Hogyan élvezhetné, ha tudja, hogy mi lesz a vége - különösen egy kriminek!
Amikor megkérdeztem Judyt, hogy honnan vette ezt a különös olvasási szokását, elmondta, hogy számára a feszültséget nem a végkifejlet jelenti, hanem az, hogy az író hogyan kezeli a történetet. A befejezés ismerete felértékelte a könyvet. Judy nincs egyedül. A mai igerészben Isten azt mondja, hogy a kezdetektől fogva megismerteti a véget. Sőt, még a történelem utolsó fejezetét is megírta a Bibliában.
Azt hiszem, Isten azért teszi ismertté a véget, mert bátorítani akar minket. Az életünk története felértékelődik, ha biztosak lehetünk abban, hogy minden jóra fordul. Azt akarja, hogy ezt már életünk első fejezetétől kezdve tudjuk. És ezt kapd ki: a történeted végét már az elejétől fogva kijelentette, ami ez: Jézus győz!

Atyám, Istenem, hitem szerzője és befejezője, mennyire hálás vagyok, hogy nem hagytál bizonytalanságban életem végét illetően. Tudom, hogy az a te szeretetedbe burkolózik majd, és magában foglalja a mennyet. Nem is kérhetnék boldogabb befejezést.


https://joniandfriends.org/daily-devotional/knowing-the-ending/
https://www.pexels.com/hu-hu/foto/46274/