BÍZZ ISTENBEN ... ÉS TARTS KI!

Ó, Uram, én erőm és mentsváram, menedékem a nyomorúság idején!

(Jeremiás 16:19)

Azokat a filmeket szeretem, amelyek jól végződnek. A családom mindig jót nevet a szürreális ízlésemen ha filmekről van szó. De hát az élet épp elég lelombozó realitást hordoz magában. Miért fizessek azért pénzt, hogy még több leterhelő eseményt szemléljek, amely még valóságosabbnak és ijesztőbbnek tűnik egy hatalmas mozivásznon?

Amikor a "Tökéletes Vihar" című film megjelent, az előzetesek alapján úgy tűnt, boldog befejezést írtak hozzá. Bölcsebbnek kellett volna lennem... mivel azonban szeretjük a vizet, azt gondoltuk, hogy csakis jó lehet a film.

Így hát megvettük a jegyeket, a pattogatott kukoricát, és az üdítőket, a legjobb helyre ültünk a teremben, és felkészültünk egy szuper estére. Mekkorát tévedtünk!

Minden egyes percben apró csónakokat láttunk hatalmas hullámokon vergődni erős széllökésben. Egész végig arra vártam, hogy a vihar végre lecsendesedjen, és mindenki hazatérhessen egy hajónyi mennyiségű hal rakománnyal a fedélzetén. Azért szurkoltam, hogy az aggódó, a szárazföldön lévő, őket váró családjukhoz megérkezzenek.

Ekkor egy újabb hatalmas hullám rázta meg a hajót és legénységét. A film végére elment minden kedvem, hogy egyszer is hajóra tegyem a lábam a jövőben. Teljesen leszívott az izgalom, mert azért szurkoltam, hogy mindenki biztonságban hazaérkezhessen ahol aztán boldogan élhetnének míg meg nem halnak. Azon gondolkodtam, hogy visszakövetelem a jegy árát, a megtévesztő reklám miatt. Egyáltalán nem jól végződött a film, de az este egy mély nyomot hagyott bennem, a tengert pedig teljesen új megvilágításban és egy mély tisztelettel kezdtem szemlélni.

Egy kedves barátom nagyon szeret vitorlázni. Megkérdeztem tőle, átélt-e már valaha hatalmas viharokat. "Rengetegszer" - hangzott a válasz. Megrökönyödve csóváltam a fejem, istenkísértésnek tartva hozzáállását. Mégis megkérdeztem tőle: "Miért mész hát újra és újra a tengerre?" Így válaszolt: "Mary, minden vitorlázó tudja, hogy előbb utóbb viharba fog keveredni. Meg kell tanulni miként kezeljük ezeket a viharokat. A hatalmas hullámokat egyetlen módon lehet túlélni. Egy bizonyos állásba kell helyezni a hajót, és meg kell tartani ezt a pozíciót."

Elgondolkodtam, hogy ez igaz az életünkre nézve is. Az élet viharait csak úgy élhetjük túl, ha megfelelő helyre tesszük magunkat - Isten kezébe - Ő mindenképpen megvédelmez bennünket mindaddig, míg a vihar el nem csendesedik. Mert Isten oltalmazó hűsége megvéd bennünket a leghatalmasabb viharban is.

A zsoltáríró szavai bizonyosságot és reménységet sugallnak: "Lecsendesítette a forgószelet, elcsitultak a hullámok." "Suttogássá csendesítette a vihart, és a tenger hullámait elcsitította" (angol fordítás szerint) (107. Zsoltár 29.vers) Bízhatunk abban, hogy Isten valóban békét fog teremteni, és a legnagyobb orkánt is egy suttogássá fogja csendesíteni életünkben.

Mert Isten hűséges gondviselése és állandóan jelenlévő vigasztalása Isten jellemén és szeretetén nyugszik, annak függvényében, hogy mennyire akarunk bízni Őbenne.

Teljes szívemből szeretem gyerekeimet. Persze, időnként nagyon mérges vagyok rájuk, mert rossz döntéseket hoznak, és ilyenkor bizony csalódom bennük. De ha fájdalom éri őket, megsérülnek, betegek, vagy bajban vannak, azonnal ott vagyok mellettük. A mérgemet, csalódottságomat, és az ő engedetlenségüket felülírja irántuk érzett szeretetem. Egy belső késztetés alapján szeretnék a vigaszuk lenni. Ha az én tökéletlen szívem így viszonyul az én tökéletlen gyerekeimhez, gondolj bele, Atyánk tökéletes szeretetével miként fog hozzánk, tökéletlen gyermekeihez fordulni.

Richard Fuller szerint : "Keresztényként, egy dolgot tehetünk: Pálhoz hasonlóan, amikor sem a napot sem a csillagokat nem látjuk, és a reménység apró sugara is elhalványul, amikor nincs logikus magyarázat a történésekre és a megélt tapasztalatok nem tudnak reményt nyújtani. Egyetlen egy cérnaszál maradt csupán. Az Úrba kell kapaszkodnunk - és jöjjön aminek jönnie kell: vihar, hullámok, villámlás és orkánok, komor sziklák vagy félelmetes hullámtörők - bármi legyen is az, rögzítsük magunkat a kormányrúdhoz, és tartsunk ki Isten hűségébe vetett bizalmunkban, és Jézus Krisztusban megjelenő örökkévaló szeretetének bizonyosságában."

Így hát minden viharral bizalommal szembe nézhetünk, tudva azt, hogy Isten meg fog szabadítani bennünket. Ebben az életben néhány dologba vethetjük bizalmunkat csupán, és Isten hűsége egyike ezen dolgoknak. Amikor az élet vihara lecsap, és a hullámok ijesztőek, bízz Istenben és tarts ki. Ő melletted áll.

Atyám lenyűgöz az életemben megnyilvánuló hűséged. Bocsáss meg, mert időnként engedem, hogy a félelem és a kétségek irányítsák szívemet, ahelyett hogy Beléd vetném bizalmamat. Adj látó szemet, hogy észrevegyem a viharban az elrejtett kincset, és segíts, hogy Benned bízhassak, még akkor is, amikor nem értem tetteidet. Taníts Uram. Engedd, hogy életem szemléltethesse, hogy a Te erőd miként válik tökéletessé az én gyengeségemben. Jézus nevében, Ámen

"Ezért tehát a lankadt kezeket és a megroskadt térdeket erősítsétek meg," (Zsidókhoz írt levél 12:12)

(Forrás: http://www.girlfriendsingod.com/2014/trust-god-and-hold-on/, Mary Southerland Copyrighted by Girlfriends in God, Inc. 2014 Used with permission / kép: pinterest.com)