Legyen a csend a megújult imaéleted forrása
"Ugyanígy segít a Lélek is a mi erőtlenségünkön. Mert amiért imádkozunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal." Róma 8:26
Az orvos belépett a sürgősségi szoba függönyei között. Azt mondta, hogy a CT-vizsgálat többszörös tüdőembóliát mutatott ki mindkét tüdőmben, ami megmagyarázza a nehézlégzésemet.
Miközben károsodott, a tüdőm minden egyes lélegzetvételért küzdött, a kórházi ágyban feküdtem, és képtelen voltam bármit is mondani, még kevésbé imádkozni. Istenem, kérlek, segíts... volt a legtöbb, amit ki tudtam préselni magamból.
Azon a helyen Isten megtanított engem a csend erejére az imaéletemben.
A szavaim inkább kétségbeesettek voltak, mint ékesszólóak, a lényem mélyéről jövő könyörgések. Néha csak ennyit tudunk adni. Hála Istennek ez elég.
Volt már olyan időszak, amikor egyszerűen nem tudtál néhány szónál többet mondani az imádságban? Amikor még abban sem voltál biztos, hogy miért imádkozz? Talán a fizikai fájdalom volt nyomasztó. Vagy talán a szíved jobban szenvedett, mint a tested. Csak azt tudtad, hogy segítségre van szükséged. És csak a mennyei Isten érthette meg a fájdalmad mélységét.
Én is jártam már így. Soha nem szórakoztató, de Isten következetesen hűségesnek mutatkozott. Minden alkalommal.
Az őszinte szívvel felajánlott kis imáink olyanok lehetnek, mint az özvegyasszony két érméje, amelyet áldozatosan adott a templomi kincstárba, amikor "sok gazdag ember nagy összegeket tett be" (Márk 12:41, CSB). Ezt tapasztaltam, amikor eltömődött tüdőm nehezen préselt ki hallható szavakat. Még ha megpróbáltam is csendben imádkozni a szívemben, a fájdalom túlságosan zavarónak bizonyult. A nyögéseim pontosabbak voltak. Ezért vagyok olyan hálás, hogy Isten még ezt is megérti, és hogy gondoskodik rólunk azokban a pillanatokban, amikor nem tudjuk, mit mondjunk, vagy talán nem is tudunk semmit mondani.
A kulcsversünkben Pál azt mondja, hogy "a Lélek is megsegít minket a mi erőtlenségünkön". Ez jelentheti a fizikai gyengeséget, de jelentheti a lelki gyengeséget is. Amikor szavakkal kifejezhetetlenül zaklatottak vagyunk, és nem tudjuk, hogyan imádkozzunk, "maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal" (Róma 8:26). Micsoda ajándék ez Isten népe számára.
Akár hatalmas imaharcosoknak tartjuk magunkat, akár bevallottan néha küzdünk vele, az imádság továbbra is minden hívő életének központi része. Ez az egyik alapvető módja annak, hogy kifejezzük Istentől való függőségünket. Amikor naponta Hozzá fordulunk, elismerjük, hogy magunktól semmit sem tudunk ellátni. Istentől várunk mindent, amire szükségünk van, beleértve minden lélegzetvételünket is.
Az Istentől való mindennapi függésnek ez a gondolata szembemegy mindazzal, amit a világban hallunk, mégis elemi része annak, hogy csendes szívet ápoljunk egy hangos és nyugtalan világban.
Bár a "csendes élet", amelyről Pál az 1Thesszalonika 4:11-ben (CSB) beszél, inkább az ember belső szívcsendjéről szól, bölcs dolog időről időre megtapasztalni a tényleges csendet is.
Amikor nem tudjuk, hogyan imádkozzunk, belehajolhatunk a csendbe, és hagyhatjuk, hogy a Lélek elvégezze bennünk gyógyító munkáját.
A mély csend megtapasztalásához vegyük számba a körülöttünk lévő hangokat. Aztán kapcsolj ki annyi hangot, amennyit csak tudsz. Lehet, hogy néhányunknak annyira nincs hozzászokva a tényleges csendhez, hogy elsőre hátborzongatónak vagy nyugtalanítónak találjuk, de ne hagyd, hogy ez megingasson.
Nem ígérhetem, hogy imáitok lelki tűzijátékhoz vezetnek, legalábbis nem azonnal. Nekem a tüdőm nem gyógyult meg azonnal, de lassan, idővel Isten hűségesen találkozott velem azokban a csendes órákban, amelyek minden napot betöltöttek. És az Ő idejében visszaadta a lélegzetemet.
Legyen a csend ereje a megújult imaélet forrása. Mert amikor csendben vagyunk, Isten gyakran akkor végzi a legjobb munkáját.
Uram, köszönjük, hogy olyan imákkal is jöhetünk Hozzád, amelyek emberi fülnek talán nem hangzanak lenyűgözően, és Te mégis elfogadod imáinkat, ha őszinte szívvel ajánljuk fel őket. Segíts nekünk, hogy a csend és a magány idejét fegyelemként fogadjuk el, hogy a Te Igéd által hallgassunk Rád. Emlékeztess minket, Uram, hogy mindenben Tőled függünk. Dicsérünk Téged, hogy hűséges gondviselőnk vagy. Jézus nevében, Ámen.
.jpg)
Forrás:
JANUARY 6, 2023
Megjegyzések
Megjegyzés küldése