Jézus imája értünk

 „..én őbennük és te énbennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek, hogy felismerje a világ, hogy te küldtél el engem, és úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél.” Jn 17:23

A János 17-ben találjuk az utolsó szavakat, amelyeket Jézus mondott a tanítványaival való utolsó vacsoráján.

Bár nagy kincs számomra, hogy Jézus életének utolsó pillanatairól olvashatok amit barátaival töltött, ugyanakkor a szívem is fáj. Ő tudta, hogy mi minden fog történni vele.

Az utolsó együtt töltött órákban már tudta:

Az egyik tanítványa el fogja árulni őt ...

A többiek nem fognak mellette állni ...

Hamarosan egyedül kell majd elviselnie a rendkívüli brutalitást ...

És mégis, valahogy arra koncentrált, hogy nagyon is jelen legyen abban a pillanatban, ahelyett, hogy az elkövetkező szörnyű óráktól való rettegésben élt volna.

Megdöbbentő, hogy Jézus mennyire jelen volt és mennyire odaadó volt az utolsó vacsora alatt. Jézus és a tanítványok együtt ettek. Együtt ittak. Beszélgettek. Megmosta a lábukat. Végignézte, ahogy Júdás kisétál az ajtón.

Aztán imádkozott. Magáért. A tanítványokért.

Aztán érted és értem.

Az a tény, hogy Jézus gondolt ránk és imádkozott értünk ezekben az utolsó órákban, szintén megdöbbent.

El kell olvasnom, hogy mit imádkozott. De ami még fontosabb, meg kell élnem azt, amit imádkozott.

„... hogy tökéletesen eggyé legyenek, hogy felismerje a világ, hogy te küldtél el engem, és úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél.”

Egység. Szeretet.

A sok minden közül, amiért imádkozhatott volna, az egységet és a szeretetet tartotta fontosnak.

Ez egy kicsit bonyolultnak tűnik a mi világunkban, amely olyan megosztottnak tűnik e kérdésekben, ahol oly sokan hangos véleményt nyilvánítanak, erős ellenérzéseket fejeznek ki, és nagyon is jogosnak érzik, hogy szinte bármi miatt megsértődjenek.

Értem.

Sok rossz van ebben a világban, amivel foglalkozni kellene. Sok igazságtalanság van, ami ellen védekezni kell és sok gonoszság van, amit meg kell állítani.

De amikor Jézus utolsó vacsorán mondott szavaira gondolok, azon tűnődöm, hogy lenne-e egységesebb módja annak, ahogyan ezt tennünk kellene.

Van egy ellenségünk, de nem a másik fél vagy ember.

Annak fényében, hogy Jézus a kereszt előtt utoljára imádkozott a tanítványaiért (és azt hiszem, értünk is), azon tűnődöm, vajon nem kellene-e mindannyiunknak emlékeznünk arra, hogy bár véleményünkben lehetünk megosztottak, az egymás iránti együttérzésben lehetnénk egy kicsit egységesebbek.

Végül is, sok minden, ami a véleményünket és az ellenvetéseinket alakítja, abból a mély fájdalomból ered, amin keresztülmentünk, vagy amin keresztülmentünk valakivel, akit szeretünk. A fájdalom formál minket jobbra vagy rosszabbra.

Jézus tudta ezt. Tudta, hogy az emberek hajlamosak a fájdalmat gyűlöletté változtatni. Talán ezért imádkozott egységért.

Talán nem olyan egységért, amelyben mindenben egyetértünk, hanem inkább azért, hogy a nézeteltérések közepette ne felejtsük el, hogy mindannyian a fájdalom és a bánat hordozói vagyunk. Még ha nem is értünk egyet, biztosan emlékezhetünk arra, hogy nagyon hasonlóak vagyunk abban, ami sírásra késztet bennünket.

Még ha egyes vélemények és elképzelések tekintetében teljesen megosztottak is vagyunk, emlékezhetünk arra, hogy könnyeinkben és Jézus iránti szeretetünkben nagyon is egyek vagyunk. És ebben a közös egységben megmutatjuk a világnak, hogy Jézussal lehetséges az egység és a béke.

Ahol ilyen egység van közöttünk, ott a világ sokkal szebbnek tűnik körülöttünk. A világ az egységünkből és a szeretetünkből tudni fogja, hogy Jézust Isten küldte, hogy megváltsa a világot.

A legfontosabb dolog Jézus. És azt hiszem, minden mást majd a mennyben kristálytiszta lesz.

Ma mindannyian döntsünk úgy, hogy az Istent tisztelő egységet és szeretetet választjuk az életünkben. Akkor tiszteljük Őt a legjobban, ha az Ő imáját éljük. 

Atyám, Istenem, Te arra vágysz, hogy befogadjam Jézus szeretetét, és megéljem azt. Hogy egységben és szeretetben járjak. Segíts lebontani az ítélkezés és a gyűlölet gátjait. Segíts, hogy ragaszkodjak a Te Igazságodhoz, és a Te kegyelmedben járjak, miközben őszintén szeretek másokat. Segíts, hogy gyógyulásomat arra használjam, hogy másokkal, emberről emberre, kapcsolatba lépjek, bárhol is vagyok az utamon. Lágyítsa meg szívemet, és változtassa meg életemet a Te hívásod az egységre és a szeretetre. Jézus nevében, Ámen.

 Jesus’ Prayer for Us / Lisa Terkeurst / Proverbs 31 Ministries / kép: https://hu.pinterest.com/pin/721279696586220435/