Megtanulni élni a megválaszolatlan "miértek" világában
"Istenem! Hívlak nappal, de nem válaszolsz, éjszaka is, de nem tudok elcsendesedni." Zsoltárok 22:3
Egy közeli barátommal nemrégiben együtt sétáltunk egy közeli természetvédelmi központban, és igyekeztünk mindent megtenni, hogy felvidítsuk egymást. Még egy kis humort is próbált belevinni a beszélgetésbe.
"Erről eszembe jutott az a régi mondás" - viccelődött. "Ha nem lenne balszerencsém, egyáltalán nem lenne szerencsém!". Bár egyikünk sem hisz a "szerencsében", egy üdvözlő pillanatra felkacagtam, miközben együtt meséltük el a közelmúltban mindkettőnknek átélt nehéz élményeket.
A létszámleépítés miatt elvesztette szeretett állását. Egy évtizedes barátságot is elvesztett egy egyszerű félreértés miatt. Néhány családtag is megváltoztatta a vele való kapcsolatát politikai nézeteltérések miatt, ami további szívfájdalmat okozott. Legutóbb pedig szeretett családi kutyája hunyt el.
Át tudtam érezni a veszteség érzését. Alig két év alatt 10 tágabb családtagomat temették el, köztük apukámat és anyukámat. Mi is új városba költöztünk annak az időszaknak az elején, hogy a gyerekek közelebb kerülhessenek a családom összes nagyszülőjéhez - éppen azokhoz a rokonokhoz, akik alig három héttel a költözésünk után elhunytak. Majdnem mindez a világjárvány első másfél évében történt.
Ez idő alatt úgy viselkedtem, mint egy kisgyerek, aki követi a szüleit, és minden egyes új helyzetben, amivel találkozik, ismételten kimondja azt az egy szótagú szót: "Miért?"
Miért költöztetett minket Isten egy vadonatúj városba, mindössze 10 percre a szüleimtől, ha mindketten meg fognak halni ilyen röviddel a költözésünk után? Miért kellett az egyik unokatestvéremnek eltemetnie az édesanyját, miközben szinte egyidejűleg a férjét is eltemette, és majdnem összeomlott a gyász súlya alatt? És persze valószínűleg mindannyian elgondolkodunk azon, hogy miért csapott le ez a veszélyes és bomlasztó járvány.
Vigasztal az a tudat, hogy a zsoltárok írói gyakran siránkoztak, a "miért" kérdéseivel birkózva és mély gyászukat kifejezve. A 22:3. zsoltárban, amelyet Dávid király írt, olvashatjuk, hogy könyörtelenül könyörgött Istenhez válaszokért, még akkor is, amikor sehol sem volt a láthatáron:
"Istenem! Hívlak nappal, de nem válaszolsz, éjszaka is, de nem tudok elcsendesedni." Zsoltárok 22:3
A zsoltárírók nem rendelkeztek egy dörzsölt, egyszerű képlettel arra, hogyan tanuljunk meg élni egy olyan világban, ahol nincs válasz a "miért"-re. Amivel viszont rendelkeztek, az a szabadság volt, hogy kiönthették bánatukat az Úr előtt, tudván, hogy Ő akkor is meghallgatja, amikor mi, emberek, nem érezzük, hogy meghallgatja.
A zsoltárírókhoz hasonlóan mindannyiunknak néha a most és a még nem között kell lakoznunk - abban a jövőbeli időben, amikor már nem fogunk csodálkozni, hanem egy olyan helyen fogunk lakni, ahol nincs szomorúság és könny. Megtanultam, hogy van néhány előnye annak, ha ezen a köztes helyen lakunk.
Felfedeztem, hogy a "miért" nem tudása még jobban Isten Igéjébe terel. Ez arra késztet, hogy úgy ragaszkodjak az Úrhoz, mint semmi más. Mély empátiát tanúsítok mások iránt, akik szintén válaszok nélküli életet élnek. Röviden, a megválaszolatlan "miértek" világában élve arra vagyok kényszerítve, hogy minden porcikámmal Jézusra támaszkodjak.
Lehetnénk-e elég bátrak ahhoz, hogy a "miért"-et elcseréljük egy "ki"-re? Isten segíthet nekünk abban, hogy ne helyezzünk akkora hangsúlyt a megválaszolatlan kérdéseinkre. Ehelyett Ő lehetővé teszi számunkra, hogy szorosabbá tegyük a Vele való járást - azzal, aki gyengéden támogat minket, még akkor is, ha a "miértek" még mindig ott lappanganak.
Drága Istenem, ma megválaszolatlan kérdések vannak a fejemben. Mostantól kezdve segíts, hogy kevesebbet foglalkozzak velük, és többet azzal, hogy megtanuljak bízni Benned, annak ellenére, amit az élet az utamba sodor. Jézus nevében, Ámen.
MARCH 4, 2022 - Daily Devotion
https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2022/03/04/learning-to-live-in-a-world-with-unanswered-whys
Fotó:canva.com
Megjegyzések
Megjegyzés küldése