Még inkább bízz Benne…

Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál.

Ézsaiás 55:9

Harminc évnyi Jézus követés után sem értek mindig mindent, de Isten útjai nem az én útjaim és az Ő gondolatai nem az én gondolataim. Sőt, Ézsaiás próféta szerint Isten útjai és gondolatai sokkal magasabbak az enyémnél. Amikor bizonytalanság gyötör, emlékeztetnem kell magam, hogy Isten az Isten és nem én. Amikor nem értem, hogy mi miért történik, akkor nem Isten a probléma, hanem egyszerűen csak nem látom át a miérteket. Legalábbis egyenlőre, nem.

Mindig szembesülök azzal a ténnyel, hogy én ritkán látom egyszerre a teljes képet, hanem sokkal inkább nálam van az ezer darabos puzzle-ből egy darab, míg Istennél a többi kilencszázkilencvenkilenc amelyekről talán fogalmam sincs, hogy egyáltalán léteznek. Mi nem látjuk Isten munkáját a maga teljességében, de ettől még nem kell, hogy meginogjon a hitünk Istenben és bizalmunk abban, hogy Ő szüntelenül munkálkodik.

Tudom jól, hogy ez nem egyszerű, hiszen én magam is az a típusú ember vagyok, aki inkább szereti saját kezébe venni a dolgokat mint átadni az irányítást Istennek. Ez leginkább olyankor mutatkozik meg, amikor inkább emberekben bízom, amikor szeretem, ha a saját terveim szerint történnek a dolgok, vagy amikor az tölt el megelégedéssel, ha minden a helyén van. Bár nem akarom, mégis a beosztások és tervek jelentik számomra a biztonságot. Ha őszinte vagyok magamhoz, akkor ki kell jelentenem, hogy Jézus nélkül bizony kontroll-kényszerben szenvedek. Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy mindez okkal alakult így. Éveken keresztül a bizonytalanságban és nehéz élethelyzetekben tanultam egyre inkább Istenben bízni, és elfogadni a gyógyulás és helyreállítás fájdalmas tényét, és sokszor kontrollálással igyekeztem kezelni és tompítani azokat a nehézségeket, traumákat, melyeket a múltban tapasztaltam és éltem meg.

Ennek ellenére, Isten arra invitál engem ugyanúgy, mint mindenki mást, hogy bízzunk Benne, függetlenül attól, hogy milyen nehézségekben voltunk korábban. Azt szeretné, ha lépésről lépésre növekednénk a hitben, állhatatosságunkat erősítve közben.

Hogy reagálsz amikor olyan élethelyzetben találod magad, ami arra késztet, hogy még inkább bízz Istenben? Inkább kézbe veszed az eseményeket minthogy átadd Istennek a kétségeidet? Életünk egy pontján egyszer mindannyiunknak meg kell tanulnunk, hogy elengedjünk minden emberi próbálkozást és emberbe vetett bizalmat, és megtanuljuk átadni Istennek a gondjainkat és egyre inkább bízni Őbenne. Nagyon hálás vagyok azért, mert Isten soha sem mond le rólunk, soha sem adja fel, hogy segítsen nekünk hogy hitben éljünk és járjunk, függetlenül attól, hogy hányszor próbálunk mi magunk emberi megoldásokat találni.

Mennyei Atyám! Hálás vagyok, mert megtapasztalhatom, milyen kegyelmes Isten vagy. Köszönöm, hogy mindig türelmesen fordulsz felém akkor is, amikor tanulom miként bízhatnék egyre inkább Benned, ahelyett hogy én irányítsam a világomat és mindenkit, aki körbevesz engem. Jézus nevében, Ámen.

Forrás: Christine Caine: Resilient Hope, Trust Him More
Fotó: pinterest.com