Ételkincsek a szemétdombon
„Akkor Isten békéje, amely minden értelmet meghalad, megőrzi szíveteket és értelmeteket Krisztus Jézusban.”
Fil 4,7
Jackson, a fiam, néhány éve írt egy iskolai dolgozatot a korrupcióról és kapzsiságról, mely polgárháborúhoz vezetett a szülőhazájában. Csakhogy ez a dolgozat nem egy történelmi esemény leírása volt kutatások alapján. Jackson és öccse, Mark maguk is átélték a szörnyű háború rémségeit. Életük első éveit a fiaim egy Isten háta mögötti árvaházban töltötték Libériában, Afrikában.A dolgozatban azt is leírta Jackson, milyen érzés volt meztelenül a szemétben turkálni kidobott ételkincsek után.
Kidobott ételkincsek.
Még ma is nehezen tudom visszatartani a sírást, mikor ezeket a szavakat írom. Ő az én fiam.
Ugyanakkor, a leírt szörnyű körülmények ellenére a gyermekkori visszaemlékezésen megmagyarázhatatlan békesség húzódott végig. Isten jelenlétének tudatából fakadó békesség.
Aki alapvetően hálás, annak a lelkében béke van. Ez pedig abból ered, hogy észreveszi a dolgokat, megáll, és aztán dönt.
Bármilyen körülmények között észreveszi azt, amiért hálás lehet.
Megáll, és tudatosítja, hogy az a valami Isten jelenlétére utal.
És úgy dönt, hogy mindaddig Isten jelenlétére figyel, míg az Ő hatalmas békéje el nem árasztja a lelkét.
Meg tudjuk tenni? Figyelünk, hogy észrevegyük a jelet, megállunk, és az Istenre figyelést választjuk? Hálásak leszünk minden helyzetben?
A Szentírásban sok helyen rátaláltam a hálaadás erejére. Hogyan imádkozott Dániel közvetlenül azelőtt, hogy az oroszlánok vermébe dobták, ahol megtapasztalhatta, hogy Isten bezárta az oroszlánok száját? – Hálaadással.
A hal gyomrában töltött három nap után, épp mielőtt kiszabadult volna, hogy imádkozott Jónás? Hálaadással.
Mire int a Fil 4,6, hogyan imádkozzunk, ha aggódunk valamiért? Hálaadással.
És mi következik mindegyik felsorolt esetben a hálaadás után?
Béke.
Hatalmas, megmagyarázhatatlan, mérhetetlen béke.
„Akkor Isten békéje, amely minden értelmet meghalad, megőrzi szíveteket és értelmeteket Krisztus Jézusban” (Fil 4,7).
A hálaadás szó egyik jelentése a hivatalos, Webster-féle értelmező szótár szerint: „Isten jóságának nyilvános elismerése vagy megünneplése”.
Ma vajon hogy tudnánk megünnepelni Isten jóságát?
Talán határozzuk el itt és most, hogy mi is figyelünk, hogy észrevegyük, megállunk, hogy értelmezzük, és a szívből jövő hálaadást választjuk.
Uram, segítenél, hogy észrevegyem, mi az, amiért hálás lehetek, bármi történik? Hogy hajlandó legyek mindig megállni, és tudatosítani, hogy az a valami a jelenlétedre utal? És kérlek, segíts, hogy ne szakadjon el figyelmem jelenléted valóságától mindaddig, míg békességed elönti a lelkemet, és segít, hogy mindent tisztábban lássak. Köszönöm neked, hogy a hála mindent át tud alakítani. Jézus nevében, Ámen.
Lysa TerKeurst: The Treasure of Thrown-Away Food
Encouragement for today, 2017.10.04.
www.proverbs31.org
fordítás: eszmelkedesek.blogspot.hu
fotó:https://www.pexels.com/hu-hu/foto/megfazas-divat-szemely-no-2460525/
Megjegyzések
Megjegyzés küldése