„Mert úgy szerette Isten e világot, hogy egyszülött fiát
adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen”. János 3:16
Gloria Hawley, egy barátom, hatalmas és mély fájdalomba
zuhant lánya betegségének borzalmas előrejelzése miatt. Úgy tűnt, a kis Laura
már eleget szenvedett attól a sorvadásos idegbetegségtől, amellyel született.
Most pedig az orvosok még több szenvedést... és közeledő halált jósoltak neki.
Gloria, mint minden anya, kétségbeesetten vágyott arra, hogy
bárcsak elvehetné lánya fájdalmát. A visszahúzódó bánat nyomasztó pillanataitól
a dühkitörések tombolásáig ingadozott. Gloriának nem volt gondja Isten
szuverenitásával – pontosan tudta, kit hibáztathat! Éjszakánként elhagyta lánya
ágyát, és dühösen kiáltotta: „Istenem, ez nem igazságos! Soha nem kellett végig
nézned, ahogyan egy gyermeked meghal!”
Ekkor a kezét a szája elé szorította. Az igazság rátört.
Isten egészen bizonyosan végig nézte gyermeke halálát. Az ő egyetlen
gyermekéét. És mint minden szülő, valószínűleg Ő is azt kívánta, bárcsak
elvehetné Fia fájdalmát. Isten mégis elviselte a fájdalmat, mert annyira
szerette a világot. Ez a tény önmagában felüdítette Gloria gyenge és megtört
lelkét. El tudta viselni lánya szenvedésének és halálának fájdalmát, mert Isten
elviselte Fia szenvedésének és halálának fájdalmát. Ez azt jelentette, hogy
Isten ereje és empátiája pontosan rá volt szabva.
Uram, nincs olyan fájdalom, amit elviselek, vagy olyan
csalódás, amellyel szembenézek, amit még nem győztél le. Köszönöm, hogy
teljesen és tökéletesen megérted félelmeimet és csalódásaimat, fájdalmaimat és
gyengeségeimet. Köszönöm, hogy annyira szereted a világot, hogy odaadtad
egyetlen Fiadat... ez elég ahhoz, hogy megnyugtasd fájdalmaimat.
https://joniandfriends.org/daily-devotional/for-god-so-loved-the-world/
https://www.pexels.com/hu-hu/foto/1250452/
Megjegyzések
Megjegyzés küldése