Ha ma nyugtalannak érzed magad


„Vigyázzatok, ne rémüljetek meg, mert ennek meg kell lennie....” (Máté 24,6b)



Nemrég új házba költöztünk. Négy évnyi keresgélés után az ember azt gondolná, hogy pontosan azt találtuk meg, amiről álmodtunk.

Nem egészen.

Néha Isten nem azt akarja adni, amit mi szeretnénk. Inkább azt szeretné, ha megtanulnánk vágyni arra, amit Ő ad.

A költözés különösen nehéz volt, mert a férjemmel ketten végeztünk szinte minden munkát, miközben én határidőkkel és krónikus migrénnel küzdöttem. Ráadásul az új házban váratlan problémákkal kellett szembenéznünk. A gyönyörű hálószobánkban volt egy megoldhatatlannak tűnő gond, ezért a kanapén kellett aludnom. Csendben, kissé riadtan feltettem magamnak a kérdést: vajon rossz döntést hoztunk?

Talán azért, mert a világ körülöttünk egyre bizonytalanabbnak tűnik, a saját személyes problémáink is nagyobbnak és nehezebbnek látszanak. Lehet, hogy a fájdalommal, nehézséggel és veszteséggel szembeni tűrőképességünk is megkopott.

Jézus a bizonytalan időkről szólva azt mondta: „Vigyázzatok, ne rémüljetek meg, mert ennek meg kell lennie....” (Máté 24,6b). Ebben a részben Urunk mindenféle nehézségről és katasztrófáról beszél. Aztán kijelenti, hogy nem akarja, hogy állandó félelemben éljünk.

Isten nem arra teremtette a testünket és a lelkünket, hogy folyamatos rettegésben éljünk. Tudja, hogy ez a szokássá vált gondolkodásmód ártalmas számunkra. A körülményeink – akár személyesek, akár globálisak – egyre aggasztóbbá válhatnak, de Jézus nem akarja, hogy az „aggodalomban” lakjunk.

Ez az ige egy parancs formájában érkezik hozzánk: „Vigyázzatok” — többes számú felszólítás Jézus összes követőjének. Ti mindannyian figyeljetek oda. Figyeljetek rá, hogy ebben a pillanatban ne riadjatok meg. Bármi is történik körülöttetek, figyeljetek oda, nehogy a lelketek állandó rettegésbe süllyedjen.

Ez azt sugallja, hogy bizonyos szinten tudunk tenni az aggodalom ellen.

Tudatosan emlékeztethetjük magunkat arra, hogy Isten át fog segíteni minket ezen a helyzeten. Ez a gondviselés néha a körülményeink tényleges megváltozása lesz, máskor pedig az, hogy egy belső kapun vezet át bennünket a félelemből a békébe.

Ennek a belső kapunak a kinyitásához lelki megerősödésre van szükség. Ez az a pont, ahol szintén van beleszólásunk: olyan ajtókat építhetünk a gondolatainkban, amelyek a szépség felé nyílnak a hamu helyett. A remény felé a csüggedés helyett. Isten ereje felé a saját törékenységünk helyett.

A szívünk vágyik rá, hogy emlékezzen ezekre a kapukra. Isten azt szeretné, ha a lelkünket a félelemtől elfordítanánk, és az Ő békességébe helyeznénk.

Pontosan ezt kellett megtalálnom az új otthonomban is. Végül megtaláltam a békét — még azelőtt, hogy megoldást találtunk volna a problémánkra. Küzdenem kellett azért, hogy visszanyerjem a bizalmamat Jézus vezetésében, és újra hálás legyek az Ő ajándékáért. Most már a hálószobánkban alszom, és örülök Isten áldásainak.

Uram, Te soha nem akartad, hogy a szívem, az elmém vagy a testem állandó rettegésben éljen. Nem arra teremtettél, hogy félelemben éljek. Segíts, hogy ne a rettegés állapotában töltsem az időmet, hanem a Te békédre hagyatkozzak. Jézus nevében, Ámen.

 

 

 




Forrás:

by Tessa Afshar 

Daily Devotions
If You Feel Alarmed Today
May 27, 2025 

https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2025/05/27/if-you-feel-alarmed-today 

Fotó: canva.com 

 

Megjegyzések

  1. A Te békédet add Uram elmémbe, lelkembe. Tölts el, kérlek, Szentlelked ereje által, Gondviselő Jó Atyám! Ámen

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések