Erőforrásaink

Emlékszem, hogy fiatal koromban azt gondoltam, hogy a boldogság a legfontosabb dolog. Persze sok más dolgot is fontosnak tartottam, de mindent át kell járnia a boldogságnak -gondoltam.

Aztán ahogy teltek az évek elkezdtem megérteni nagypapám mondatait, melyek ilyen-olyan formában, de arról szóltak, hogy az élet nehéz. Szóval, az ÉLET NEHÉZ. Nem csupán boldogságról, élvezetről szól, hanem kötelességről, felelősségről, lemondásról, terhekről. Terhekről, amiket nem akartam cipelni, nem én okoztam, nem tudom megoldani, és belefáradtam.

Mindannyian ismerjük ezeket. Mindannyian találkozunk velük, harcoljuk őket. Ezért nagyon fontos kérdés, hogy vannak-e erőforrásaink.

Számomra az egyik erőforrás az volt, hogy felismertem, hogy az élet nehéz. Ez azért segített, mert reálisabbak lettek az elvárásaim, és ezzel ritkultak a csalódások. Már nem a sors igazságtalanságának éltem meg a nehézségeket, hanem az élet velejárójának. Olyan módon kezdtem a problémákra tekinteni, mint feladatokra, melyek azért vannak, hogy megoldjam őket. Felfedeztem, hogy sok probléma megelőzhető. Persze ez megint újabb feladatot jelentett, de még mindig ez volt az egyszerűbb. Összességében alázatosabb szívvel fordultam az élet felé.

A második erőforrásom az emlékezés. Isten, az én szerető mennyei Atyám, aki a múltkor megmentett, meg tud menteni most is. Aki a legnehezebb időszakban gondoskodott rólam, gondoskodni fog most is. Ezért volt Izráel történelmében annyira hangsúlyos az emlékezés. Olvasd el Józsué 4:1-9 verseket. Az emlékezéssel karöltve jár a hála, ami a harmadik erőforrás. „Hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt” - mondja Pál. (Filippi 4:6) Az ember általában akkor hálás, ha van miért hálásnak lennie. Azaz utólag. Itt azonban az Ige arról beszél, hogy a kívánsággal egy időben legyünk hálásak. Előre. Ez a hála a múltban gyökerezik, de mint Isten hatalmáról, szeretetéről megélt tapasztalat felemeli a tekintetünket a problémáról Istenre. Azért akarja Isten, hogy emlékezzünk, hogy ez átsegítsen minket az élet nehézségein, és bevilágítsa az utat.

A negyedik erőforrás Isten ígéretei. „Veletek vagyok minden napon.” (Márk 28:20) / „Hívj segítségül a nyomorúság idején, és megszabadítalak, és te dicsőítesz engem.” (Zsoltár 50:15). / „Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja, és megadatik néki.” (Jakab 1:5) / „Hű az Isten, aki nem hagy titeket feljebb kísértetni mint elszenvedhetitek, sőt a kísértéssel együtt a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek.” ( I Korinthus 10:13) stb.

Számomra ezek az ígéretek voltak a legfontosabb kapaszkodók, csokorba kötve az emlékezéssel, és a hálaadással. Mint lobogó fáklya világították be az utamat. El kell még mondanom Nektek, hogy boldog is vagyok, mert fantasztikus élmény Istennel menni végig az egyébként nehéz életen.

 

Szabó Zoltánné // kép: pinterest.com