A győzelmek megünneplése

"Veled a rablóknak is nekirontok, ha Isten segít, a falon is átugrom."

Zsoltárok 18:29

Egy nappal azután, hogy a férjem állásajánlatot kapott egy 1.000 mérföldre lévő városban, megszültem a második gyermekünket.

Két héten belül megtudtuk, hogy újszülött kislányunknak azonnali műtétre van szüksége, ami két éjszakás kórházi tartózkodáshoz vezetett, és nem volt biztosításunk. Az új munka nem várhatott, így a férjem elment a holminkkal együtt, engem pedig otthagyott, hogy a barátaimnál maradjak, és befejezzem a műtét utáni orvosi látogatásokat és a pénzügyi intézkedéseket.

Amikor visszaemlékszem erre a két hónapos időszakra az életemben, még mindig könnybe lábad a szemem.

Soha nem tapasztaltam még a kétségbeesésnek, a szorongásnak és az aggodalomnak ilyen keverékét, ami egy nagy összevisszaságba torkollott. Amikor életem más szakaszain is nehézségek jelentek meg, gyakran gondoltam arra, hogy ha ezt az időszakot át tudtam vészelni, akkor bármit kibírok.

Viszont nem akarok arra a két hónapra csak bánattal és fájdalommal emlékezni. Azt akarom, hogy a könnyek mellett mosoly is legyen az arcomon. Isten csodálatos dolgokat tett értünk: körülvett minket kedves és nagylelkű barátokkal, akik etettek minket, szállást adtak nekünk, és bátorító szavakkal reményt adtak. Két nappal azelőtt, hogy a gyerekek és én elhagytuk a várost, az kórház pénzügyi igazgatója közölte velem, hogy egy megyei támogatás teljes egészében kifizeti az összes orvosi számlánkat. És mára a lányomból egy felnőtt, csodás fiatal nő lett.

Miközben Isten arra hív minket, hogy a szenvedésben helyet adjunk a sírásnak, rájöttem, hogy minden okunk megvan arra is, hogy örömünkben táncoljunk azért, ahogyan tanúi voltunk Isten gondoskodásának.

A Szentírásban Nehémiás példát ad nekünk arra, hogyan emlékezzünk meg az élet nehéz időszakairól, a fájdalmak közepette ünnepléssel is. Nehémiás volt a tartomány kormányzója abban az időben, amikor a visszatérő zsidó száműzöttek újjáépítették Jeruzsálem falait ... és az újjáépítés nem volt könnyű. Az ellenségek és a rosszakarók mindig ott voltak az önkéntes építők sarkában és ez arra késztette őket, hogy egyik kezükben kalapáccsal, a másikban pedig karddal dolgozzanak.

Isten és népe együttműködése azonban olyan nyilvánvaló volt, hogy Izrael ellenségei elkezdtek félni (Nehémiás 6:16). És amikor az építkezés befejeződött, Nehémiás egy nagy felvonulást szervezett, hogy Isten dicsőítésére felmenjenek a falak tetejére, megmutatva, hogy milyen erősek azok a falak, amelyekről ellenségeik azt jósolták, hogy le fognak dőlni (Nehémiás 4:3). Szeretem, ahogy Nehemiás felszentelte a munkájukat. Nem zártkörű, csukott ajtók mögött zajló ünnepség volt; ez egy hangos, zenés, a fal tetején tartott ünnepség volt, amelyet messzire hallani lehetett (Nehémiás 12:43).

Mai kulcsversünk így szól: "Veled a rablóknak is nekirontok, ha Isten segít, a falon is átugrom." (Zsoltárok 18:29). Istennel újjáépíthetünk bármit a pusztulás után, és aztán táncolhatunk, még akkor is, amikor mások azt mondják, hogy ez lehetetlen, dicsérve Istent, mert Ő segített nekünk ebben. A szomorúság és a küzdelem emlékképeit nem töröljük ki, de most már Isten hatalmas erejének hozzáadott nyomát viselik, amely lehetővé teszi a gyógyulást.

Gondolom, nektek is voltak küzdelmes időszakotok. Hogyan járt veled Isten? Hogyan maradt erős a hited, és hogyan növekedtek mások a hitükben, amikor téged figyeltek? Még ha évek teltek is el, megemlékezhetsz arról az időszakról, amikor össze kellett szedned összetört darabjaidat, és újra kellett építened az életedet. Nehémiáshoz hasonlóan táncolhatsz dicséretben azért, amit Isten segítségével elértél, még akkor is, ha nagyon nehéz volt.

Itt az én ötletem: Nehémiáshoz hasonlóan tervezzünk egy győzelmi ünnepséget. Kitűzhetünk egy helyet és időpontot, hogy dicsőítsük Istent azért, amit tett, hogy átsegített minket, és felhatalmazott minket az újjáépítésre.

Meghívhatod azokat is, akik osztoztak veled a munkában és az aggodalomban, és együtt elmondhatjátok, hogy hogyan láttátok Istent cselekedni. Legyetek kreatívak! Annak bemutatására, hogy milyen ember vagy, és hogyan szabadított meg Isten, ünnepelhetsz zenével, ételekkel, dekorációval, meséléssel, kézműveskedéssel, vagy bármi mással, ami a legjobban segít kifejezni az örömödet.

A bajban és a szívfájdalomban is eljön a gyász ideje. De "megvan az ideje a gyógyításnak is ... megvan az ideje az építésnek ... és megvan az ideje a táncnak" (Prédikátor 3:3-4). Hitünk még erősebbé válhat, mint korábban, hűséges Istenünk segítségével.

Uram, tisztellek Téged azért, hogy velem voltál a nehéz pillanatokban. Erőt adtál nekem, amire szükségem volt, hogy átvészeljem a küzdelmeket. Örömmel táncolok, ahogy nézem csodálatos művedet. Jézus nevében, Ámen.

https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2023/07/04/celebrating-the-victories

https://www.pexels.com/hu-hu/foto/elelmiszer-emberek-no-piknik-5638644/