Szabadíts meg a félelmeimtől

„Az ÚR így felelt: Én magam megyek veled, és megnyugvást adok neked.”
(2Mózes 33:14, RÚF)

 

Vannak bizonyos egészségügyi tünetek és helyzetek, amelyekre nem szeretek emlékezni. Ha valami hasonlót érzek, a félelem azonnal szorítani kezd a fejemben és a mellkasomban. Ilyenkor gyorsan az internethez fordulok, és pillanatok alatt belecsúszom a felesleges, egészségtelen „mi van, ha…” gondolatok örvényébe. Hajlamos vagyok aggódni, és azon töprengeni, mi lehet a baj.

Ahelyett, hogy emlékeznék arra, hogyan segített át az Úr korábban, és hálát adnék neki a hűségéért, inkább olyan helyzeteket képzelek el, amelyek nem is valóságosak, és a legrosszabb forgatókönyveken pörgök. Hogyan lehetek még mindig ennyire ijedt, amikor tudom, hogy Isten gondoskodik rólam? Ha sikerülne megnyugodnom, és elképzelném, hogy Ő velem van, vajon mit mondana?

Mit mondana Isten neked abban a helyzetben, ami miatt most aggódsz?

Mindannyian hajlamosak vagyunk gyorsan elfelejteni Isten jóságát és kegyelmét, és amikor valami olyasmivel találkozunk, ami emlékeztet egy korábbi nehéz időszakra, könnyen a kétely kerül előtérbe.

Még akkor is, amikor mi inkább a félelmeinkre figyelünk, mint a Megváltónk jelenlétére, Ő akkor is irgalmas. Nem fogy el a türelme, amikor a félelmeink felé futunk. Ismeri az emberi gyengeségeinket: amikor gyorsabban ver a szívünk, és túl sokáig rágódunk az ismeretlenen. Ő pedig felajánlja nekünk biztos jelenlétét, ahogyan ezt az Exodus 33:14-ben is olvashatjuk:

„Az én jelenlétem veled megy, és nyugalmat adok neked.”
(2Mózes 33:14)

Az Úr látja, amikor bizonytalanok vagyunk, és nyugalmat ad. Kegyelmet ad, hogy újra hozzá forduljunk, még akkor is, ha a pániknak engedtünk a hit helyett. Gyengéden bánik velünk, nem szid meg, amikor meginog a hitünk. Magához ölel, és biztosít a gondoskodásáról. Félelmeinkkel is mehetünk hozzá, mert Ő komolyan veszi mindazt, ami minket nyomaszt.

Igen, aggódni fogunk. A szorongás időnként utat talál az életünkbe. De odavihetjük Jézushoz, aki képes kézbe venni, és valami mélyebbé formálni bennünk: olyan bizalommá, amely szilárdan áll abban, aki már mindent legyőzött, hogy bőséges életet adjon nekünk.

Vele nem kell félnünk. Amikor rá bízzuk a terheinket, fellélegezhetünk: belélegezhetjük a békét, és kifújhatjuk az aggodalmat. Az Ő jelenléte nyugalmat ad a testünknek, a gondolatainknak, és a lelkünk biztonságban lehet nála.

Ima

Hányszor fogom még újra magamra venni ezt a sok aggodalmat? Tudom, hogy ott vagy, Uram, de az érzéseim nem egyeznek a hitemmel. Vágyom a jelenlétedre. Átadom neked a terheimet és a szorongásomat, mert törődsz velem.

Jézus nevében, ámen.

https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2026/02/04/free-me-from-my-fears

https://www.pexels.com/hu-hu/foto/54200/